Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Tomka Gábor: Adatok a szendrői kora újkori erődítések építés- és hadtörténetéhez

Komis Zsigmondnak Rákóczihoz írott leveléből

10

2 kitűnik, hogy a „két innenső" bástya közti kötőgáton is rést törtek, s júniusban az ostromlók már azon munkálkodtak, hogy a roham előtt a kötőgátat pásztázó kazamaták ágyúit elnémítsák. Mivel a későbbi alaprajzi felmérésekből ismert, hogy kazamatája csak az északkeleti bástyának volt, az északnyugati fülesbástyának pedig a korabeli szóhasználat szerint szintén kazamataként megjelölhető ágyúkamrái voltak, az ostrom elsősorban a Felső vár északi oldalára összpontosulhatott. Ennek oka bizonyára az volt, hogy a Várhegynek ez az oldala a legkevésbé meredek, így rohamra ez az irány tűnhetett a legalkalmasabbnak. Komisék azt tervezték, hogy rohammal elfoglalják a két bástyát, s az ostromlottakat a belső várba űzik. Mivel a vár kútja az északkeleti bástya előterében volt, ez is az erdélyiek kezére került volna, és a császári katonaság víz híján aligha tarthatta volna magát sokáig. A város felőli bástyáról (ez a nyugati oldalon álló Sáros-bástya lehetett) Kornis úgy vélekedett, hogy alacsony falai létrákon megmászhatok. A levélben Földbástyaként említett negyedik bástya vagy a később Császári-bástyának nevezett délkeleti, vagy a később Szent Mihály-bástyának nevezett déli bástya lehetett.

10

3 A terepadottságok miatt az utóbbi ostromlása tűnhetett kivihetőnek. Kornis úgy tudta, hogy ezt a bástyát a várvédők a udvar felől elrekesztettek, hogy ha az ostromlók elfoglalnák, az erősség többi része még védhető legyen. Az erdélyiek már a rohamot fontolgatták, midőn elfogtak egy, az ostromlott várból Murányba levelet eljuttatni készülő német muskétást.

10

4 A levélből és a fogoly vallomásából az erdélyiek megtudták, hogy a német kapitány felkészült a rohamra: a résen belül árkokat ásatott, melyeket puskaporos hordókkal töltetett fel, tetejüket pedig álcázta. Azt tervezte, hogy a várba rontó erdélyieket biztos fedezékbe vonulva robbantatja fel. Bár Gaudi és mások mindezt csak megtévesztő hadicselnek tartották, a fejedelem nem akart kockáztatni, s a rohamot nem rendelte el. Götz és Puchcim gróf felmentő csapatai megtámadták az ostromlókat, és mcgszalasztván az erdélyieket, az ostromzárat az utolsó pillanatban feloldották

1

0-, Rákóczi ugyanis 1645. június 12-én kelt levelében azt írta Lorántffy Zsuzsannának, hogy egy héten belül a várat kevés véráldozat árán elfoglalhatták volna.

10

6 Az ostrom után Esterházy nádor által kinevezett

10

7, korábban (1639-ben) alkapitányként szolgáló

10

8 Móré István az erdélyi ostrom szomorú következményeit panaszolta Borsod vármegyének: ,,ez az becsületes végház, az ki ez felsőmagyarországi végházak metropolisa vala, annyira elromlott és elpusztult minden erejében és épületiben s mind lakosiban, hogy nem hogy országot oltalmazhatna, de az maga oltalmára is minden bizonnyal erőtelen és elégtelen. "

10

9 1652-ben a császári hadvezetés kimutatása szerint Szendrőn 86 német gyalogos, 103 hajdú. 557 huszár, 10 tüzér és 4 rendkívüli besorolású katona állomásozott. Havi zsoldjuk 3077 Ft-t tett ki.

11

0 Ez a legénység magasan a legerősebb volt a felső-magyarországi végházak között: Ónod őrsége alig fele ennyibe került, s még Kassán is csupán havi 2000 Ft zsoldot fizettek ki

1". 1660-ban a legénységi keret szerint 100 karabélyos, 200 huszár, 200 magyar darabont, 400 német gyalogos védte Szendrőt. Havi zsoldjuk 6909 Ft lett volna, ha a létszámhiány miatt nem kellene számukat alacsonyabbnak vélni.

11

2 Szintén 1660-as adatok szerint a magyar lovas hadnép 200 veterán huszárból, 128 újonc huszárból állt, akiket a főkapitány, a vicekapitány és 2 tiszt (ductor) vezetett. A 107 fős magyar gyalogságot 12 tizedes alatt három szakaszba szervezték, ennek megfelelően 3-3 ductort, zászlótartót és dobost találunk a seregben. A fentieken kívül a várban szolgált még egy börtönőr, egy óramester, egy porkoláb valamint egy viceporkoláb.

11

3 Az óramester jelenléte arra enged következtetni, hogy a várban ekkor már (bizonyára a központi toronyba szerelt) óra is működött.

11

4 1658-ból ismerjük a Felső vár első felmérését, melyen már jelezték a déli oldal átépítésének tervét"

5 (5. kép). A délkeleti bástyát Császári bástyának, a délit Szent Mihály bástyának nevezték. A nyugati bástyát Sáros-bástyának hívták ekkor, s ezt a nevet a vár fenn-