Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Tomka Gábor: Adatok a szendrői kora újkori erődítések építés- és hadtörténetéhez

álásának végcig csakúgy megőrizte, mint az északnyugati oldalon emelt Korláth-bástya. Az északkeleti oldalon elhelyezkedő kapubástyát Szent Gábriel arkangyalról nevezték cl.

11

6 Magas épületeket, tornyokat már a középkorban is gyakran ajánlottak az arkangyalok védelmébe; a császárról nevet kapó bástya - bár másutt korábban is gyakori e bástya-név talán a megerősödő központosítási törekvések propagálásának eszköze volt. 1661 augusztus 12 táján Montecuccoli tábornok Szendrőbe érkezett 20000 emberrel."

7 Ekkoriban készülhetett a szendrői várnak a herzogenburgi apátsági könyvtárban fennmaradt egyik katonai felmérése, míg egy ugyanitt fennmaradt másik alaprajz egy évvel későbbi évszámot visel."

8 Ez a rajz többé-kevésbé megegyezik az 1658-as felméréssel, s mindkét alaprajz megbízható pontossággal tájékoztat nemcsak a falak vonalvezetéséről, hanem - az eddigi feltárások szerint - a várbelső épületeiről is. Az ásatások során előkerült leletanyag keltezéséhez ad támpontot az 1658-as és az 166l-es felmérések között felfedezhető apró eltérés, ugyanis a korábbi rajzon még nem tüntették fel a kapubejárón átvezető út folytatásában emelt, a keleti várudvar többi házacskájától eltérően nem észak-déli tájolású épületet. A vár déli oldalának előrehaladottabb, de még nem teljes kiépítése miatt 1662 és 1670 közé kell kelteznünk Szendrő felső várának Takáts Sándor által, jelzetek nélkül közölt távlati rajzát. (8. kép)"

9 A nézeti rajz olyan mértékben egyezik a fentebb bemutatott alaprajzokkal, hogy fel kell tételeznünk, hogy egy felmérési rajz alapján készült. A három alaprajzból és a nézeti rajzból kitűnik, hogy a keleti várudvaron észak-déli tájolásban, a várfallal párhuzamosan épültek fel a legénységi szállások. Csupán a kapuépítmény melletti téglalap alaprajzú épület alkalmazkodott a várfalhoz képest ferde tengelyű kapu vonalához. A déli várudvaron további apró építmények sorakoztak és két nagyobb, a nézeti ábrázolás szerint közös tető alá fogott, bizonyára a többitől eltérő funkciójú épület. A vár északi részén nemcsak a várudvaron, hanem az északkeleti kapuvédő fülesbástya tetején is apró házacskák helyezkedtek el. A nyugati várudvaron szilárdabb anyagú épületeket is jelölnek: a Sáros-bástya torkánál állt az élelmezési raktár, valamint a nézeti rajz szerint egy kisebb torony és kissé északabbra a kútház is. Jelölnek továbbá egy amorf gödröt (vízgyűjtő?), mely jelenleg is kivehető a terepen. Az északnyugati füles bástya (Korláth-bástya) befelé nyúló támpillérek ez az ábra is feltünteti. Amint ez a nézeti rajzból érthetővé válik, a bástya belsejének feltöltése ekkor még nem fejeződött be. A vár nyugati oldalán gyalogkapu nyílt az Alsó vár felé. A kapuhoz vezető feljárót északról az Alsó várat a Felső várral összekötő palánk védte. A vár déli oldalának átépítése a felmérés idején folyamatban volt. Említésre méltó, hogy a korábban Szent Mihály bástyaként említett déli bástyát az 1662-es felmérésen Wesselényi-bástyának nevezik. Ez az elnevezés bizonyára az uradalmat zálogként birtokló Wesselényi Ferenc fiára, Lászlóra utal, aki Szendrő főkapitánya volt legkésőbb 1663-tól 1669-ig.

12

0 Az 1664-cs török hadjárat hatására Wesselényi Ferenc nádor elrendelte a csapatok összegyűjtését. A szendrői hadimustrán kb. 5000 fő vett részt.

11 Az eseményt rajzon örökítette meg Georg Sicha hadmérnök, s az ez alapján Caspar Merian által készített rézmetszet sarkában a szendrői Felső vár egyik leghitelesebb ábrázolását találhatjuk.

12

2 (9. kép) Az ábrázolás nemcsak a belső várat és a központi épületkomplexumot mutatja be realisztikusan, hanem a bástyák mögül kibukkanó kéményes házikók, a bástyákon felállított fonott kasok és őrhelyek, valamint a felső és alsó várat összekötő fonott palánk részletei is valósághűnek tűnnek. Az 1660-as években a felső várat németek, az alsót magyar katonák vigyázták. A város palánkja elkeserítő állapotba juthatott, mert Wesselényi László főkapitány kétségbeesve kérte Csáky Ferenc felsőmagyarországi főkapitányt „írjon a meséknek, hogy építő mestereket küldvén, még télen, az jó úton hordhassák az palánk fáját, vesszejét és Isten adván békessége113