Folia historica 22
I. Tanulmányok - Gál Vilmos: A Magyar Nemzeti Múzeum a két világháború között
forgalmi jelentőségét is; eddig nem látott modern és gazdag installációval építették fel, emellett tudományos színvonala is elnyerte számos hazai és külföldi szaktekintély elismerését. A távlati célok között továbbra is fennmaradt a többi osztály kiköltöztetése, hogy csak a régészeti és történeti osztályok maradjanak az épületben, így elég helyet biztosítva egy nemzetközileg is elismert méretű és minőségű kiállításhoz. Azt mi sem bizonyítja jobban, hogy 1937-ben új menedzselési szemlélet jelent meg a Nemzeti Múzeumban: újra gyűjteményeket bemutató kiadványok jelentek meg, sőt, teljesen új kezdeményezésként a leghíresebb gyűjteményi darabok képeslapokon való terjesztése is megindult. Szerkesztés alatt állt az állandó kiállítás katalógusa, 14 4 ám az a források szerint nem jelent meg. 14 5 Felsorolni is nehéz tehát a jelentős rendezvényeket, a rengeteg kiállításon való részvételt. A kulturális mozgolódásnak 1938-tól csupán a háborús készülődés, a hadikiadások növelése - mely mindig a kultúrára szánt pénzeket csapolja meg először - vetett véget, majd a háborúba sodródás újra a Nemzeti Múzeum sorsának tragikussá válását eredményezte, mely az épület egy részének leégésében, anyaga jelentős pusztulásában mutatkozott meg. A második világháború sokkal nagyobb pusztítást okozott épületben és gyűjteményben, mint annak idején az ugyancsak tragikus első világháború. A Nemzeti Múzeumtól, mint az ország egyik első számú tudósközpontjától természetesen kutatásai eredményeinek rendszeres közzététele is elvárható volt. A háború kitörése, majd az azt követő nehéz esztendők azonban olyan helyzetet teremtettek a Múzeum ilyen irányú tevékenységére nézve, melyen Hóman Bálint csak 1926-tól tudott gyökeresen javítani. A Széchényi Könyvtár kiadásában jelent meg már 1923 előtt is a Magyar Könyvszemle című folyóirata, (idegen nyelvű melléklapja a „Bulletin de la Revue Bibliographique Hongroise) mely a háború alatt és után végig működött, igaz csökkentett terjedelemben. (Szakcikkeken kívül tartalmazta a Könyvtár jelentéseit is.) 14 6 A Könyvtár adta ki 1923-ban az első gyűjteményekre vonatkozó négy címjegyzéket is, a Könyvtár Címjegyzéke néven. Az Erem-és Régiségtár 1916-ban próbálkozott folyóirat kiadásával, de a Közlemények a Magyar Nemzeti Múzeum Erem- és Régiségtárából címet viselő folyóirat a nehéz gazdasági helyzet miatt befulladt. 14 7 A Múzeum természetrajzi osztályának közös folyóirata, a dr. Horváth Géza szerkesztette nemzetközi hírű kiadvány, az Annales Historico-Naturales Musaei Nationalis Hungarici 1915 után nem élvezte a MTA segélyeit, így a múzeum finanszírozta, ezt főképp amiatt felvállalva, mert a folyóirat „csereértékkel" bírt a nemzetközi életben, jelentős számú idegen nyelvű tanulmányai miatt. 14 8 A Néprajz tár kiadványa, a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője és német nyelvű kivonata, az Anzeigner der Ethnographischen Abteilung des Ungarischen National-Museum nem volt ilyen szerencsés, a háború alatt leállt szerkesztése, csak 1924-ben jelent meg újra. A tár 1922-től kiállítási kalauzt, címtár-füzetet is kiadott. 14 9 Hóman igazgatása idején helyreállították a régi, jelentősebb kiadványokat. 1926-ban megjelent az Archaeologica Hungarica, a régészeti osztály szerkesztésében, ebből jött létre 1939-ben a Folia Archaeologica.' 5 0 Beindult az azóta is működő Ethnografia, a Magyar Néprajzi Társaság folyóirata. A néprajzi osztály külön kiadványt indított, a Magyar Népművészetet. 15 1 Az állandó és időszaki kiállítások katalógusainak rendszeres kiadására törekedtek, a történeti időszaki kiállítások katalógusai sorszámozva indultak, a Petőfi kiállítástól kezdve a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai címmel. 70
