Folia historica 22

I. Tanulmányok - Gál Vilmos: A Magyar Nemzeti Múzeum a két világháború között

nevezés használata, az állami felügyelet, gyűjtőkör, gyűjtési terület meghatározása tárgyában. 13

4 Hóman minisztersége első éveiben (1934 és 1936 között) a fentebb felsorolt és értelmezett intézkedésekkel próbálta tovább formálni a magyar múzeumügyet, s 1936 után, Zichy igazgatósága alatt az új intézményi alapokon nyugvó, friss szemléletű kiállítások bizonyították a reform életképességét. 1935-ben főként Zichy tevékenységének köszönhetően új, később állandónak szánt kiállítást rendezett a Régészeti tár, Steppe kiállítás néven, mely a híres magyar népvándorlás kori leletekre épült.

13

5 Zichy, kinek fő kutatási körébe vágott e terület, az állandó kiállítássá alakítás mellett döntött. Koncepciója szerint egy önálló egyiptomi gyűjtemény létrehozása is időszerű volt, az osztályok erre vonatkozó anyagegyütteseinek egybeolvasztásával.

13

6 Az új igazgató az 1934-es törvény egyik leglényegesebb pontjának a gyűjtőkörök új koncepcióját látta, amely szerint a hozzá tartozó tárak a továbbiakban csak tárgyi emlékeket fognak gyűjteni, a szépművészeti alkotásokat, a különféle iratfajtákat, könyvészeti anyagot stb. más intézmények kötelesek gyűjteni.

13

7 A legfontosabb cél azonban egy, az új szervezetnek megfelelő, modern állandó művelődéstörténeti kiállítás létrehozása volt, melyet 1937 nyarára lázas munkával sikerült megvalósítania a Múzeum osztályainak.

13

8 Az 1936-ban - hosszú idő után - végre újra nyilvános Jelentés sorba vette az 1934-es törvény által megszabott gyüjteményrendezéseket. A Történeti osztály szárnyasoltárokat adott át a Szépművészeti Múzeumnak, az Iparművészeti Múzeum beolvasztása a gyűjtemények cseréjével együtt megtörtént.

13

9 Az új állandó kiállítás munkálatait megkezdték a lebontott Ernst kiállítás felszabadult termeiben, ez után a további termek folyamatos átrendezését tervezték. így nem csak nagyobb alapterületet tudtak biztosítani a kiállításnak, hanem az elrendezésben is folyamatos, szerves egységet képeztek, nem úgy mint korábban. A kormányzati pénzek elfogytával az Országos Idegenforgalmi Tanács segítségét kérték, amely a Múzeum turisztikai szerepe miatt jelentős támogatást folyósított a rendezés installációs, berendezésbcli kialakításához.

14

0 A válságévek stagnálása után 1932-től megfigyelhető a múzeum aktivitása az időszaki kiállítások szervezésében, amely Zichy igazgatósága alatt tovább fokozódott. Az állandó kiállítás mellett a már említett 1932-34 közötti kiállításokon túl a Történeti osztály 1935-ben Rákóczi, 1936-ban Liszt, 1938-ban Szent István Emlékkiállítást rendezett, közben a Királyi várban Madách-szobát rendeztek be sztregovai bútoraiból, illetve ide még számos anyagot hoztak át állandó látványosságnak (pl.: gr. Batthyány József, József nádor, I. Ferenc, Erzsébet hintáit). Kossuth-szoba és Alkotmánytörténeti kiállítás kialakításában segédkeztek a múzeum szakemberei az Országgyűlési Múzeumban. Az Eremtár nemzetközi cserekiállításokon szerepelt- és látott vendégül ilyet (finn numizmatikai gyűjtemények itteni, magyarok helsinki-i kiállítása). A Régészeti osztály Római-kori Pannónia rendezése, illetve a népvándorlási kiállítása működött, az Iparművészeti Múzeum Varsóban szerepelt, itthon olasz viseleteket, perzsa és kisázsiai szőnyegeket mutatott be,

14

1 dc a legfontosabb az 1937-es, kiállítás-technikailag és tartalmilag sok újdonságot tartalmazó nyomtatványkiáhítás volt.

142 Ugyanebben az évben a Történeti osztály részt vett az Országgyűlési Múzeum Rákóczi, a Nemzeti Szalon Szepesi művészeti és a II. Mohácsi csata 250. évfordulójára rendezett városi emlékkiállításán. Az Iparművészeti Múzeum jelen volt még a Nemzeti Színház jubileumi tárlatán, sőt egy berlini vadászati kiállításon is.

14

3 1937. május 21-én III. Viktor Emanuel olasz uralkodó és kísérete előtt nyitották meg először az új állandó kiállítást. A nagyközönség június 15-én értesült a tárlat átadásáról. A rendezők a kiállítás magyar kultúrtörténetet népszerűsítő funkcióján túl felismerték idegen69