Folia historica 22
I. Tanulmányok - Gál Vilmos: A Magyar Nemzeti Múzeum a két világháború között
Jelentős gyarapodást jelentett dr. Todoreszku Gyula könyvtárhagyatéka, melyben számos értékes Hungaricum volt. E könyvtár minden tartozékával együtt, az adományozó halála után, dr. Todoreszku Gyula és neje Horváth Aranka könyvtára néven került a könyvtár birtokába, mint külön kezelendő gyűjtemény. 6 7 A könyvtárhoz tartozó levéltár a tárgyalt tíz év alatt 27 családi levéltárral bővült. 6 8 A Könyvtár vezetése 1904 - az Erkel-hagyaték bekerülte - óta gondolkodott egy önálló Zenei osztály létesítéséről, melynek gondját többszöri kezdeményezés után 1923-ban dr. Isoz Kálmán főtitkárra bízták. (Erre törekedett annak idején a Tanácsköztársaság Művészeti Direktóriuma is, jelentős anyagot gyűjtöttek egybe, mely bukásuk után a Múzeumba került, így Isoz elkezdhette a rendszerezést.) 6 9 1920-ban kezdték meg a tudományos szempontból felbecsülhetetlen hasznú Nemzeti Bibliográfia elkészítését. A köteles példányok beszolgáltatási rendszerének megkönnyítésére, a külföldi könyvcserék lebonyolítására és egy központi katalógus készítésére hozta létre a VKM 1923. február 13. 394/eln. sz. rendeletében az OMGYE-től független Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központot, mely a Múzeummal mégis szorosabb köteléket képezett, hiszen számos tisztviselőt helyeztek át innen az új intézménybe. 7 0 1922. december 22-én Melich János távozta után Hóman Bálint egyetemi könyvtárőrt nevezte ki Horthy kormányzó a Széchényi Könyvtár élére, ki a Nemzeti Múzeum főigazgatója lett egy évvel később. Már könyvtári igazgatósága idején kitűnt, hogy Klebelsberggel való jó viszonya sokat javíthat a könyvtár, illetve a Múzeum sanyarú helyzetén. Igazgatóságának első évében ugyanis 39,5 millió korona hitelt kapott a kultusztárcától. Az összeget helybővítésre (karzat a Hírlapteremben, elkülönített kutatóhelység), polcok állítására, új katalógus készítésére és könyvek, hírlapok tíz éve elmaradt köttetésének pótlására használta fel, sőt jelentős publikációk megjelentetésére is alkalom nyílt (Magyar Könyvszemle, Könyvtár Címjegyzékének - bibliográfiájának - négy füzete.) 7 1 Az Erem-és Régiségtár igazgatása a jeles szaktekintély. Varjú Elemér kezében összpontosult 1913-tól. Alapelve a művelődéstörténet és a nemzeti történet emlékeinek előtérbe helyezése, kohéziója volt. Az 1913-ban elhatározott új állandó kiállítás munkálatait a háborús és átmeneti időszak után tovább folytatta, fokozatosan alakította ki az új kiállítást teremről teremre. Új helységeket kapott a tisztviselői lakások megszüntetésével, így növelve a kiállítási teret. 7 2 A modernebb, Nyugat-Európában már elkezdett kiállítási módszerek híve volt, a kevesebb, ám a legértékesebb (sokszor nem is anyagára, hanem művelődéstörténeti mondanivalójára nézve) tárgyak cnteriőrjellegü, korhű környezetben való elhelyezése, a kiállítás látványvilágának, hangulatának megteremtése vezette. 7 3 E célokat követve hozott létre már 1919-ben két római korral foglalkozó termet, majd alakította ki az ún. „Kápolnaszobát", mely egyházi emlékekkel, bútorzattal, sőt eredeti ködíszítések, kapuzat beépítésével készült, ám már 1920 végén lebontották, hogy az egységes kiállítást tervszerűen folytathassák. (A stratégia szerint először az építészeti felújítás, átrendezés, ajtók, kőemlékek beillesztése történt meg; majd a bútorozás - régi tárlókkal következett.) Az első kész terem, a Rueber-terem 1923 februárjában történt megnyitása után az akkori sajtóhírek a további hat terem nyári megnyitásáról szóltak, de a végleges átadás csak 1925-ben történt meg. 7 4 Még egy, nem igazán közismert történeti gyűjtemény állt a Nemzeti Múzeum kezelésében, az Erzsébet királyné Emlékmúzeum, mely a királyi vár krisztinavárosi szárnyában volt elhelyezve. A gyűjtemény Erzsébetre vonatkozó kegytárgyakat, ereklyéket, emlékérmeket, irodalmi anyagot, arcképeket tartalmazott. A múzeum a háború és a forradalmak alatt nem működött, s olyan kevéssé volt ismert, hogy még a Tanácsköztársaság illetékesei sem bukkantak rá (vagy értéktelennek tartották, ismerve az emléktárgyakról, ereklyékről alkotott 59