Folia historica 22

I. Tanulmányok - Gál Vilmos: A Magyar Nemzeti Múzeum a két világháború között

A Nemzeti Múzeum intézményi reformjára 1920-tól folyamatosan került sor. A még 1897-ben született Szabályzatot (1914-ben megváltoztatták, de bevezetésére nem került sor) a Gazdasági Hivatal (GH) létrehozása és szabályzatának elkészítése egészítette ki. (Eddig Schiller Rezső másodtitkár végezte a gazdasági ügyeket, de ekkor már szükségszerűvé vált önálló kereteket biztosítani a gazdasági ügyek intézésére. Schiller tervei alapján jött létre a GH, őt nevezték ki első vezetőjéül. A VKM rendeletekkel intézkedett a GH bevezetéséről: 1920. szeptember 10. 90.466/IV.B sz. - elfogadták a GH szabályzatát; 1920. október 7. 131.786/IV.B sz. - Schillert nevezték ki élére; 1922. június 21. 71.127/111. В sz. - megtörtént Schiller Gazdasági főnökké való kinevezése.

6

1 A Nemzeti Múzeum helyzetének gyökeres megváltoztatását azonban az Országos Magyar Gyűjteményegyetem (a továbbiakban: OMGYE) intézményének létrehozása jelentette. Klebelsberg Kunonak a korszak híres kultuszminiszterének egyik legismertebb és legjelentősebb reformja volt az OMGYE létrehozása, mely a magyar tudományos élet szervezeti kereteinek integritását célozta gazdasági vonalon és az egységes magyar tudományos koncepció terén, ám az OMGYE önkormányzatként működött, tehát megvalósult a régen áhított intézményi autonómia, igaz nem külön-külön, hanem a rokon intézményeket egybefogva, amely ezek gyakorlati belső önállóságát nem veszélyeztette.

6

2 Klebelsberg az OMGYE-ről szóló törvénytervezetét 1922. június 24-én elküldte az érintett intézményekhez, hogy azt tanulmányozzák, észrevételeiket jelezzék, így tökéletesítsék a Nemzetgyűlés elé kerülő végleges változatot. A Nemzeti Múzeumban a leiratot a tárak igazgatói tanulmányozták és igazgatósági ülésen vitatták meg. Az így elkészült törvényjavaslatot és végrehajtási szabályzatot Klebelsberg ismételten visszaküldte, tehát jelentősen bevonta azok kialakításába az érintetteket, így nem lehetett egy felső vezérlésű látszatreformról beszélni, a konzervatív kultúrpolitikus liberális módon intézte ezt a nagy fontosságú ügyet.

6

3 A Nemzetgyűlés által 1922. augusztus 21-én elfogadott 1922:XIX. tc. az Országos Magyar Gyűjtemény egy etemről egybefogta az Országos Levéltárat, a Nemzeti Múzeumot (a Széchényi Könyvtáiral), a Szépművészeti Múzeumot, az Iparművészeti Múzeumot és a Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtárát, s a kultuszminiszter fennhatósága alá tartozó önkormányzati tanács igazgatása alá vonta. Az önkormányzati tanács tagságát az érintett intézmények képviselői és a törvényben szabályozott, a kultuszminiszter által kinevezett személyek alkották.

6

4 Az OMGYE megalakulása a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében, 1922. november 18-án történt meg, s már ott, az új szervezet első lépéseként egységesen megreformálták az érintett intézmények tisztviselői karának tudományos és javadalmazási fokozatát, besorolását. (A dolgozókat három csoportra bontották, úgymint: tudományos tisztviselők, tudományos és műszaki segédszemélyzet, közigazgatási személyzet. A tudományos tisztviselők kezdő állását а VIII. fizetési osztályba sorolták. Ez új rangsorok kialakítását kívánta meg, mely szerint a múzeumban a tudományos tisztviselők részére igazgatóőr, I. és II. őr címek állapíttattak meg.)

6

5 Az egyes tárak, gyűjtemények helyzete Az első világháború alatt dr. Fejérpataky László, még könyvtárigazgatóként (1915-ben) vérbeli muzeológusként — elindította a könyvtárban a háborús anyag gyűjtését (könyvek, irodalmi termékek, szükségpénzek, utóbbiak később az Éremtárhoz kerültek), majd a Tanácsköztársaság bukása után létrehozták az ún. Proletárdiktatúra és Emigráció irodalmának tárát, ám anyagát elzárva tartották.

6

6 58