Folia historica 22

III. Kiállítás és könyvismertetés - Szvitek Róbert: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére

A szandzsákbégek kiválasztásának személyi hátterét és beiktatási körülményeiket (kinevezési okmány átadása, ajándékozás, illeték kifizetése) vizsgálja Dávid Géza A 16-17. századi oszmán közigazgatás működése: a beglerbégek és szandzsákbégek kiválasztása és kinevezése című dolgozatában. Elemzi a magyar hódoltság területéről eddig ismert két tényleges beiktatási okmányt. Végül megemlít néhány okot azok közül, amelyek hozzájárultak a kegyvesztéshez és a leváltáshoz. G. Etényi Nóra A nürnbergi nyilvánosság és a Nádasdy Mausoleum című tanulmányában bemutatja Nürnberget, jelentőségét a 17. században, valamint az ott működő társaságokat és közösségeket. Felsorolja, hogy Nádasdy Ferenc milyen könyveket jelentetett meg. Ezek közül kiemelkedik a Mausoleum, melyet Nürnbergben adtak ki. Azzal, hogy a város a középeurópai régió legfontosabb nyomdaközpontja lett, az ott élők széleskörű tájékozottságra tettek szert. így talált érdeklődésre a török elleni háború is, amelyet nagyszámú kiadvány jelez, különösen az 1663-1664. évi eseményekre vonatkozóan. Ennek köszönhetően a Nádasdy Mausoleum 1664. évi megjelenésekor értő közönségre talált Nürnbergben. Nádasdy Birkent bízta meg a mü lefordításával és az Endter kiadót a mű megjelentetésével. Nürnberg 1671ben a bécsi udvartól privilégiumot szerzett a magyar főnemesek kivégzésének tudósítására. Bécs különös figyelmet fordított Nádasdy Ferenc személyére, mindent elkövetett, hogy negatív színben tüntesse fel, hiszen mind mecénásként, mind politikusként elismert volt a birodalomban. Fazekas István A Melith-fiúk bécsi tanulmányai 1630-1651 -ben című dolgozatában bemutatja a horvát eredetű Mclith család Magyarországra kerülését és integrálódását a magyar nemességbe. Gazdag forrásanyag maradt fenn Melith Péternek és Györgynek a leleszi iskolában, majd a bécsi jezsuita gimnáziumban folytatott tanulmányaira vonatkozóan. Megismerkedhetünk szállásukkal, tanáraikkal, tanulási körülményeikkel és a gimnázium oktatási rendjével. Apjuk Bécsben Esterházy Miklós nádor, Sennyey István kancellár valamint Paczoth Ferenc jezsuita személyében talált számukra pártfogókat. A szerző megemlíti, hogy a Melith fiúknak mely más nemes családok Bécsben tanuló gyerekeivel volt kapcsolatuk. 1631 őszén ért véget bécsi tartózkodásuk, visszatérve bekapcsolódtak a vidéki nemesség életébe. A tanulmány függelékében négy levelet közöl a szerző, melyek közül hármat a velük kiküldött familiáris, Balogi Szabó István intézett az apához, egyet pedig Mclith Péter írt édesapjához bécsi tartózkodásuk alatt. Fodor Pál Az Oszmán Birodalom születése című tanulmányát kisebb egységekre osztva mutatja be miként jött létre az Oszmán Birodalom. Egy-egy egység után összefoglalókat ad az addig elmondottakról. Bemutatja az oguzokat, a szeldzsukokat és azokat a népeket, amelyek az oszmán állam elődeiként hozták létre birodalmukat. Elemzi, miként fejlődtek, az iszlám felvétele mennyiben befolyásolta felemelkedésüket. Bemutatja, hogy Kisázsiában a különböző hatalmak versengései miként befolyásolták az erőviszonyokat, a 13. század politikai változásai következtében miként került előtérbe az Oszmán által vezetett bégség. Felvázolja, Oszmán miként építette ki birodalmát, milyen szerencsés körülmények játszottak közre ebben. Ahogy a szerző írja, „az 1340-es évekre az Oszmán fejedelemség készen állt arra. hogy epizodistából a nemzetközi küzdőtér főszereplői közé lépjen". A 14-16. századi kereskedelmi kapcsolatokban megfigyelhető folyamatosságot és néhány csomópontot mutat be Gecsényi Lajos Folytonosság és megújulás Mag\>arország és a felnémet városok gazdasági kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig című tanulmányában. Megvizsgálja, mikor, milyen árucikkek voltak a meghatározóak a magyar területek és a délnémet városok közti kereskedelemben. Bemutatja, hogy az ország jelentős területcinek török fennhatóság alá kerülése, a kialakult háborús viszonyok nem jelentettek törést a kereskedelmi kapcsolatokban, mindössze egy időleges megtorpanást. Buda elestével 391