Folia historica 22

III. Kiállítás és könyvismertetés - Szvitek Róbert: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére

az ottani kereskedőréteg egyrészt a felső-magyarországi, másrészt a partiumi, erdélyi városokba menekült, ahonnan továbbra is folytatott gazdasági tevékenységet a német kereskedőkkel, melyet különféleképpen szabályoztak, amit számos példával illusztrál a szerző. Hegyi Klára A török Bács című írása elején ismerteti azokat a török összeírásokat, amelyeket a Szerémségben, a szegedi szandzsák és a temesvári vilajet déli felében végeztek. Az összeírások következetlenek, néhol csak a nem muszlimokat írták össze, máshol pedig az adóval tartozó muszlimokat, ismét máshol pedig a nem adózó muszlimokat. A szerző „a következetlenség mintapéldájaként" elemzi Bács muszlimjainak 1546., 1561. évi, 1570 körüli és az 1578. évi összeírásait. Különösen a két utóbbit, amelyekben a négy muszlim városrészt mutatja be; ezek egy-egy mecset köré épültek. Elemzi, a városrészekben milyen társadalmi rangú, foglalkozású emberek éltek, és bemutatja az ez alatt az idő alatt beállt változásokat is. Kiemelten mutatja be az 1570-es években vezetett budai vámnaplók alapján a bácsiak kereskedelmi tevékenységét. A város helyzetének könnyebb megítélése céljából összeveti „egy valóságos balkáni-török várossal" Szentdemeterrel, valamint Gyula és Lippa közel egykorú összeírásaival, megállapítva, hogy Bács a Hódoltság igazi balkáni-török városává vált. A zsitvatoroki béke utáni Habsburg diplomácia átrendeződését és struktúraváltását tárgyalja be Hiller István A Habsburgok török diplomáciája a 17. század első felében című tanulmányában, ami a helyreállított állandó konstantinápolyi és budai Habsburg képviseletben és az illegális politikai csatornák kiépítésében (a Titkos Levelezők Intézménye) nyilvánult meg. A szerző leírja a titkos levelezők hálózatának kiépítését, működését, nehézségeit. Az udvar kiépítette a szükséges infrastruktúrát, a futárszolgálatot és meghatározta a tolmácsok feladatait. A követek és titkos levelezők által küldött, részben titkosírással írt jelentések feldolgozására is kialakult az apparátus. A titkos levelezők által szolgáltatott információkat elsősorban kontrollforrásként használták az állandó követek jelentései mellett. Aragóniai Beatrix nápolyi hercegnő és Hunyadi Mátyás házasságkötését tárgyalja E. Kovács Péter Magyarország és Nápoly politikai kapcsolatai a Mátyás-korban című tanulmányában, melyet négy nagyobb fejezetre oszt. A házasság előkészítésének diplomáciai folyamatai után a házasságkötés „lebonyolításáról" olvashatunk, a Nápolyba küldött delegációról, a per procuram házasságkötésről, a hozományról, majd Beatrix útjáról Magyarországra és a budai esküvőről. A házasság révén a két állam szövetségbe került, amely tovább élénkítette a kapcsolatokat. A szerző említi a török, majd a Szentszék elleni harcba küldött magyar haderőt, és Aragóniai János esztergomi érseki adminisztrátorrá, majd Estei Hippolit esztergomi érsekké történt kinevezését. Miután Mátyás örökösének Corvin Jánost tekintette, Magyarország és Nápoly között a szövetségesi viszony megromlott. A király halála utáni időből szó esik Beatrix és II. Ulászló házasságáról, majd annak felbontásáról. Ezt követően Beatrixnak el kellett hagynia az országot - visszatért Nápolyba ezzel a kapcsolatok végleg megszakadtak. Az 1521. szeptember 22-október 2. közötti időszakból, a mohácsi táborozás és tanácskozás alatt Széchi Tamás és Kanizsai László élelmezési kiadásait tartalmazó számadást elemzi Kubinyi András Főúri étrend tábori körülmények között 1521-ben című tanulmányában. A számadás azonban nem részletezi mindazt, amit a két úr és kísérete Mohácson elfogyasztott, hiszen kitűnik, hogy hoztak magukkal ellátást, és többször meghívták őket lakomázni. A szerző bemutatja, mely napokon, mire, mennyit költöttek. Ezekből az adatokból megállapítható, milyen húsokat, zöldségféléket, gyümölcsöket, kenyeret, ételízesítőket fogyasztottak, valamint megismerhetjük a személyzet egy részének összetételét is. Molnár Antal Rómából Belgrádba: három jezsuita úti beszámoló a 17. századból című tanulmányának bevezetőjében leírja, hogy milyen körülmények között, és milyen útvonalon 392