Folia historica 22

III. Kiállítás és könyvismertetés - R. Várkonyi Ágnes: Bocskai-szabadságharc négyszázadik évfordulójára rendezett emlékkiállítás megnyitóján

Európához, letelepíti a hajdúkat és sikeres béketárgyalásokat folytat a Habsburg uralkodóval. Vagyis a felkelésből kibontakozott országos szabadságharc jelentős sikereket ért el. Ennél azonban sokkal több történt. Érdemes erről néhány szót ejtenünk. Több okunk is van rá. Egyrészt: ismeretesek az utóbbi időben megjelent szélsőségesen negatív, vagy egyoldalú megítélések. Másrészt az utóbbi évtizedekben nagyon jelentős új források, új szempontok és új kutatási eredmények láttak napvilágot Bayerle Gusztáv, Benda Kálmán, Robert Evans, G. Etényi Nóra, Hargittay Emil, Nagy László, Nyakas Miklós, Karl Nähring, Pálffy Géza, Josef Pilisensky, Papp Sándor, Rácz István, Trevor Aston és mások kutatásai révén. Természetes, hogy olyan nagyformátumú államférfit, mint Bocskai István, a kortársak különbözően ítélnek meg. Tudjuk, hogy a történetíró Istvánffy, az ismert okok miatt, elfogultan vélekedett róla, de eredményeit elismerte. Ugyanakkor Révay Péter, Turóc vármegye főispánja, királyi tanácsos, majd koronaőr, a De Sacra Corona Regni Iíungariae szerzője egyszerűen így nevezte meg: Korunk hőse. Hívei „ a magyarok Mózese " megtisztelő címmel illették. Maga önképét ugyancsak ószövetségi példákkal, a juhok aklából királyságra jutott Dávid, vagy a számkivetettségből fejedelemmé emelt Jefte példázatával formálta meg. Szekfü Gyula az első realista magyar politikusnak minősítette! Személyisége látszólag csupa ellentmondás. 19 éves koráig Bécsben és Prágában a császári udvarban nevelkedett. Amint hazatért, a fejedelemség tanácsosa lett, Báthory Zsigmond nevelője, tanácsosa, a kirobbanó török háborúban a Habsburg császárral és a magyar királlyal való szövetség kemény képviselője. Majd politikai fordulat következett: amint írta, „megsebzett lelkiismerettel" kezdett gyakorlati politikát. Nehezen kiismerhetőt. Kapcsolatot tartott a császári szolgálatban álló hajdúkkal, és a Királyság főuraival. A prágai titkos tanács néhány tagjával, Mátyás főherceggel, a székelyekkel és a fej- és jószágvesztésre ítélt Illésházy Istvánnal, a török pasákkal és az oszmán hatalom alá menekült erdélyi bujdosókkal. Az újabb kutatások egyértelműen bizonyítják: a felkelés nem spontán módon, mintegy véletlenül robbant ki. Széleskörű szervezkedés előzte meg. Fegyverrel viszont közvetlen megtámadottságára felelt. A kis hadisikert különben súlyos vereségek is követték, mégis a kibontakozó szabadságharc következtében lavinaszerű változás következett be a középeurópai nagypolitikában Melyek voltak ezek a változások? Rövid két év alatt: 1. hatékony önálló magyar politikát kezdeményezett, kilépett a vesztes háborúból, biztosította az ország alkotmányát és belső nyugalmát. 2. Kialakította az ország geopolitikai helyzetéhez alkalmazkodó diplomáciát a két nagyhatalom ellenében. 3. Hosszú távú érvényességgel építkezett. A magyar és az erdélyi fejedelem első sikerei közé tartozott, hogy elérte, a városok és a vármegyék, több mint tíz éves háborús terhek, katonai pusztítások és kincstári kiszipolyozások után, még hajlandók voltak anyagiakat áldozni a szabadságharc céljaira. A székelyeknek nemcsak hogy visszaadta szabadságukat, de végakaratában meghagyta, mindenkor őrizzék meg. Rendezte a hajdúk szociális helyzetét. Gondoljuk meg: a szerencsi országgyűlésen a vármegyék követei az elszenvedett rablásokért bosszút akartak állni, a bűnösök kivégzését, megcsonkítását követelték. Ezzel szemben Bocskai kijelentette: „abban a hazában, amelyért harcoltak, kiemelkedő megtiszteltetést, szabadságot és kiváltságot nyerjenek. " A szerencsi és a korponai országgyűlések anyaga, a portai és a prágai tárgyalásokra küldött követek instrukciói és a ma ismert 300 levele egyértelműen bizonyítja, reformokat kezdett bevezetni, a belső viszonyok stabilizálását érdekegyeztetéssel vélte megvalósíthatónak. Rövid életű fejedelmi udvarának kulturális jelentősége abban állt, hogy politikai központot alkotott és Kassához a béketárgyalások során következetesen ragaszkodott. 386