Folia historica 22

I. Tanulmányok - Szelke László: A „fekete-sárga Szegfű" - Szekfű Gyula és a Rákóczi mozgalom.

MELLÉKLET (cikkek) Tiszavölgy, Rahó, 1914. március 18. 1—2. oldal: Rákóczi gyalázója Bizonyára tudomást szereztek olvasóink a napilapokból arról, hogy valami Szegfű Gyula nevü közismeretlenségnek örvendő mákvirág, valami császári-királyi közös ifjú csemete, bécsi udvari levéltári fogalmazó, vagy miféle gyalázó könyvet irt dicső emlékű nagy fejedelmünkről, Rákóczi Ferencről. Ez az elvetemült alak a bécsi levéltárban a császári udvar felbérelt gyalázatos kémeinek semmi hitelt nem érdemlő, rég megczáfolt aljas és hizelgésdiktálta hazudozásait gyűjtötte össze s ezekből a becstelen hazug tákolmányokból állított össze egy bitang káromkodást, melyet kultuszunknak ez a nyomorult bemocskolója „tudományos" történeti munkának mer nevezni. Tudja azt ön Rezeda vagy Szegfű, hogy Rákóczi nevének említésére hevesebben dobban meg minden becsületes magyar ember vére? Tudja-e, hogy minden tisztességes ember áhítattal ejti ki a legnemesebb férfijellem, a mindent feláldozó önzetlenség legragyogóbb minta képének: Rákóczi Ferencznck nevét? Tudja ön azt Viola vagy Szegfű, hogy ha Rákóczi-nótát énekel a mulató becsületes magyar ifjú, vagy öreg, egy csapásra megszűnik minden léhaság és dévajkodás s mintha mindenki imát vagy zsoltárt énekelne, átszellemül, mert legtündöklőbb jellemű halhatatlan félistenünkhöz száll énekünk? Nem tudja és nem tudta ön azt, hogy néhai Thaly Kálmán tudományos, örökbecsű és igaz történelmi adatainak nyomán minden korrekt és hazafias érzésű magyar templomot emelt a Rákóczi-kultuszból? és ezek után, ha egy szikrányi becsület-érzés lett volna önben, nem-e vissza kellett volna önnek riadnia oly aljasságtól, hogy egy becsületes nemzetet s annak becsületes tagjait legszentebb érzésükben vérig sértsen és templomukban istenkáromlást vigyen véghez? „Tudományos" történelmi piszok-tákolmányára a butaság és tudatlanság bélyegét Szegfű úr, önmaga nyomja reá, midőn „óriási dómok karcsú minaretjeiről" beszél s midőn Rákóczi Ferencz nagyatyjáról: Zrínyi Péterről azt állítja, hogy Rákóczinak nagybátyja volt. A ki ily ostobaság és butaság mellett szennyes és fertőzött tollával gázol bele a mi legszentebb kegyeletünkbe, az csak sehonnai bitang ember lehet. Hallja Szegfű! Keresem a szótárban azt a legsértőbb szót, melylyel önt, a szentségtörőt, megsérthetném, de nem találok megfelelőt a magyar szótárban. Talán azért, mert el fog a düh annak hallatára, hogy ön oltárképünket aljas módon szenynyel dobálta meg. agyamba tolul a vér, hogy akadt oly elvetemült gazember, a ki - talán magyar származása létére - legszebb kultuszunkhoz szentségtörő, becstelen tollal nyúl és - büntetlenül. Aláírásommal ellátva, ajánlott levélben küldöm önnek e sorokat. Olvassa el és tudja meg, hogy - miután egyebet nem tehetek önnel - utálattal megvetem önt és ez nemcsak az én lelkem háborgását jelenti, de sok millió becsületes magyar emberét, a kik valamenynyien épp ugy mint én, magyar nemzeti kultuszunkat aljas módon bemocskoló gaztettéért, önt a világ legnemtelenebb-zugtörténészénck és szennyes lelkű kalóz-irójának tartjuk. Dr. Stéfán Ágoston 32