Folia historica 22
I. Tanulmányok - Szelke László: A „fekete-sárga Szegfű" - Szekfű Gyula és a Rákóczi mozgalom.
tartja." 2 6 „Az ő lelkében Erdély fogalma oly módon alakult ki, a hogy az a valóságban az ő idejében, sohasem létezett. A fejedelemség annyiszor megjelent öntudatában, hogy... maga is azt hitte, hogy egyedül esküjéhez marad hü, ha nem mond le Erdélyről." 2 7 Szekfű szerint „az emigránsok társasága megfelelő légkört teremtett e valószerűtlen alvajárás számára s a hol csak tehette, megvédte az élet behatásaitól, akárcsak a pálmaházak bezárt melege a külső világ kemény telében meg nem maradható délszaki virágot." 2 8 Rákóczinak az 1714-ben megkötött békék ismeretében - melyek nem ismerik el Erdély fejedelmének, sőt a franciák a békeszerződés szövegében már a császárt nevezik így -, Szekfü szerint el kellett volna fogadnia, és bele kellett volna törődnie, hogy a fejedelmi címet „visszahozhatatlanul elvették tőle." 2 9 Rákóczi azonban nem így cselekedett, ment tovább, a maga által választott, hite szerint helyesnek vélt de végzetes úton. A Rákóczi, és az emigráció által várva várt török háború azonban végre bekövetkezett, „s Rákóczi újra elindult a csalóka remény ködképei után." 3 0 Szekfű szerint „Savoyai Eugen lángesze kezdettől fogva eldöntötte a háborút, s így utolsó reményként kapóra jött a portának, hogy Rákóczi hajlandó seregében a császári sereg ellen menni s Magyarországon a világ sorát ötven vagy száz évvel visszaigazítani." 3 1 A török sereg gyors, katasztrofális cs megfordíthatatlan veresége sem tudta felébreszteni Rákóczit a magát szuverén fejedelemnek képzelő álmaiból, a vereség hírének dacára, mely még Franciaországban éri, folytatja utazását a török partok felé. Többé már nem képes letérni az útról: az európai helyzet számára kedvező alakulásában, majd a spanyolok által kezdeményezett és az Itália feletti hegemóniáért folytatott háború számára előnyös befejezésében bízik. 3 2 A franciákban, a spanyolokban, a törökökben cs az oroszokban is szövetségest keres, és nem veszi észre, hogy többé már nem tényező, csak a valódi hatalmasságok diplomáciai játékaiban kaphat csupán rövid és olykor dicstelen epizódszerepeket. 3 3 Szekfű szerint az újabb és újabb vállalkozásoknak, a fejedelem kitartó és következetes keresésének 3 4 „mindvégig ugyanaz az egy oka volt: az erdélyi fejedelemség vágya és reménye." 3 5 Szintén nem minden él nélküli Szekfü azon megfogalmazása mely szerint a fejedelemnek „mennie kellett arrafelé, hol erdélyi fejedelemségének bármi kis reménye tünt fel a láthatáron, s ez most török háborún, tatár hordák pusztításán át, felégetett magyar falvak füstjéből látszott feléje inteni". 3 6 E sorokat olvasva azt is képzelhetjük, hogy a fejedelem pogány csapatok élén a saját országát is képes megtámadni és saját népének szenvedése és legyilkolása sem drága neki és nem tántoríthatja el a hit szintjére transzformált céljától: Erdélytől. 3 7 Igaz ugyan, hogy a török háború egyik mellékhadszínterén kurucok is harcoltak a török- tatár csapatok szövetségeseként, de nem Rákóczi parancsára, sőt Rákóczi elveivel és elképzeléseivel ellentétben. Rákóczi terveiben egy önálló kuruc hadosztály vagy hadsereg felállítása szerepelt, és a török segítséggel visszafoglalt területeket is viszonylagos önállóságban szerette volna kormányozni. Szekfü tudja ezt, de csak a török háború részletes leírása után menti föl a fejedelmet e súlyos vádak alól: „Rákóczi... készebb volt visszafordulni Törökországból, semhogy török vezetés alatt küzdjön Magyarország ellen. Azt ő sohasem tette volna meg, hogy tatár horda mögött és belévegyülve induljon keresztény ország ellen, még kevésbé saját faja, a magyarság pusztítására." 3 8 Szekfü találóan mutatja be és jellemzi Rákóczi személyiségén keresztül az emigráns létet és gondolatvilágot: „ ... a reális viszonyokkal nem törődve, a régi felé fordul s mindent megtesz a lehetetlen megvalósítására, az elmúltnak visszahozására. Az emigránsok örökös tervkovácsolása csak távolról nézve tartalmaz új gondolatokat, kezdeményező momentumokat: a valóságban örök ismétlés, a réginek feltámasztására való szakadatlan fáradozás az emigransi munkásság ismertetőjele." 3 9 A kurucok szentül hiszik, hogy az ország ismét 22
