Folia historica 22
I. Tanulmányok - Szelke László: A „fekete-sárga Szegfű" - Szekfű Gyula és a Rákóczi mozgalom.
melléjük fog állni, hiszen lelki fejlődésük ugyanazon a ponton maradt, mikor évekkel ezelőtt a vereség miatt, de a felkelés folytatásának biztos tudatában lengyel területre húzódtak. „Mindent mi Bécsből jött, még ha magyar is hozta, németgyűlöletük elkeseredésével utasítottak vissza s hazaszeretetük még feltevésül sem engedhette meg, hogy a nép valóban megnyugodott és nem hajlandó újra koczkára tenni a meglévőt. Törhetetlcnül hitték, hogy a régi kuruezok vére nem vált vízzé s Rákóczi, Bercsényi neve hallatára gondolkodás nélkül otthagyják családjukat, tűzhelyüket s régi vezéreik mellé állanak." 4 0 Szekfü olvasatában a szatmári béke után az ország és benne a magyarság hihetetlen erőfeszítéssel és szorgalommal látott hozzá az újjáépítéshez. Megszokták, de nem felejtették a németek gőgjét, a nyugodt, csendes erőgyűjtésre, gyarapodásra és a kihalt részek benépesítésére fordították idejüket és energiájukat. Túl sok volt már a szenvedés, a török, majd a kuruc háború. Békét akartak. 4 1 „Rákóczit, mint a királynak hódoló alattvalót, minden jó magyar szívesen látta és várta, attól a Rákóczitól azonban, a ki fegyverrel jött hódítani, elfordult a nemzet.. ," 4 2 Az európai politikai helyzetre és a visszatérésben egyre hasztalanabbul reménykedő és volt országuktól egyre távolabb kényszerülő trónkövetelőkre és emigránsokra gondolva, egyetemes érvénnyel jegyzi meg Szekfü: „A mának hatalmasai könyörtelenül félretolják útjokból a tegnap siránkozó és követelő embereit. 4 3 A súlyos török vereséggel végződő háborút lezáró pozsareváci békekötés után Rákóczi helyzete még reménytelenebbé és kiszolgáltatottabbá válik: „A győző és a legyőzött, császár és szultán, megegyeztek abban, hogy a magát erdélyi fejedelemnek nevező száműzött nem egyéb, mint a fényes porta védencze, a szultán kegyelmét élvező földönfutó, a kinek pártfogója tetszés szerint jelölhet ki szállást és tartózkodási helyet. Rákóczi reménye, hogy Törökországba jövetelével a török kérdés mellé újra éleszti az erdélyi kérdést, így vált a viszonyok hatalmánál fogva buborékká... a fejedelem a török szultán kényére bízott pártfogolná vált, a kinek sem önálló akarata, sem akarata megvalósítására szolgáló eszközei nem lehetnek pártfogója kegyes beleegyezése nélkül." 4 4 Rákóczi, aki a császári követ kitartó követelésére kiszórni a szultáni udvar, tehát a többiek által már régen komolytalannak tartott, de a fejedelem által továbbra is szenvedélyesen űzött „politikacsinálás" 4'* közeléből, majd Rodostóba való költöz(tet)ése után kiszorul Európából, a keresztény világból is hiszen a spanyolok és a franciák is elutasítják az országukba való befogadását. 4 6 Szekfü ezek után jogosan állapíthatja meg: „Rodostót csak a múlt kötötte össze Magyarországgal, a fejedelem és társai hazájuktól tökéletes elszigeteltségben élték napjaikat." 4 7 Azonban az utolsó évek sem telnek békés nyugalommal, a fixa ideájából vagy immár rögeszméjéből kigyógyulni képtelen 4 8, minden kedvező híresztelést és egyszerű pletykát szívesen fogadó, tehát könnyen rászedhető és bizony ostobaságnak tűnő vállalkozásokra 4 9 is rávehető Rákóczit ellepik a kalandorok és szerencselovagok, akik gyakran nemcsak a fejedelem hiszékenységéből húznak szép fizetést, hanem fizetett császári besúgókként is szép summát és további előnyöket élvezhetnek az álmai fogságában élő fejedelem balsorsából. A fejedelem rodostói száműzetésében sem hagy fel diplomáciai „gyermekjátékaival", „soha nem tudja elfogadni a megváltozhatatlant" 5 0, és „megdöbbentő következetességgel fúrja be magát álmaiba, akárcsak a strucczmadár a homokba" 5 1. Rákóczi és társai - írja Szekfü „örökre kiszakadtak abból a gondolati és érzelmi körből, melyet a haza fogalmában foglalunk össze." 5 2 Rákóczi oly régen elhagyta hazáját, hogy Szekfü szerint vitatható, hogy a fejedelem vágyai között „ott volt-e... a régi magyar szabadság kívánása" s kérdéses, hogy „gondolt-e most hazája javára és boldogságára." 5 3 Szekfű összegzésként így értékelte Rákóczi pályafutását: „Politikai lépései mindvégig a régmúlt helyreállítására irányultak. A Bethlenek és Rákócziak erdélyi fejedelemségére, mely 23
