Folia historica 21

I. Tanulmányok - Orgona Angelika: Jan Zygmunt. János Zsigmond lengyelországi udvara

és Veress Endre munkáira támaszkodott. Monográfiájában túlzottan az erdélyi eseményekre koncentrált, és müve meglehetősen elfogult szemléletű. A nemrég elhunyt Barta Gábor életműve nagy részét a fejedelemség születése, Fráter György tevékenysége vizsgálatának szentelte.

6 János Zsigmondról is végzett kutatásokat, de ezeket már nem tudta befejezni. Barlay Ödön Szabolcs művelődéstörténeti szempontból közelítette meg Izabella és János Zsigmond alakját.

7 Érdekes és új szempontokkal gazdagította, főleg olaszországi kutatásai nyomán, a róluk alkotott képet. Előzmények Gyalutól Gyulafehérvárig Az 1540-es években Fráter György arra törekedett, hogy Erdélyt és a királyi Magyarországot Habsburg Ferdinánd fosége alatt egyesítse. A helytartó ahhoz is ragaszkodott, hogy a király gondoskodjék Erdély török elleni védelméről. Fráter György tevékenységét, megegyezési kísérleteit Barta Gábor dolgozta fel több munkájában. Egész röviden villantsuk fel az eseményeket! 1541-ben a gyalui egyezménnyel a váradihoz hasonló megállapodás született: kimondta Magyarország Ferdinánd jogara alatt való egyesítését, ha a király az országot megvédi, és a török alól felszabadítja. János Zsigmondnak Szepes várát ígérték Erdélyért cserébe, a váradi egyezkedéskor említett „szepesi hercegséggel" szemben. Ferdinánd seregeinek kudarca meggátolta a szerződés végrehajtását, de sem György barát, sem a király nem mondott le szándékáról. 1549-ben a nyírbátori egyezményben rögzítették a két országrész egyesítésének feltételeit. A szerződés szerint Fráter György Erdélyt és a Partiumot átengedi Ferdinándnak, János Zsigmond kárpótlásként Oppeln és Ratibor sziléziai hercegségeket kapja, évi 15.000 ft jövedelemmel. Izabella 100.000 forintot kap jegyajándéka kárpótlásaként. György barát marad Erdély kormányzója. Az özvegy királyné, amikor értesült a nélküle létrejött szerződés tartalmáról, a Portától kért segítséget, és hívei, Petrovics Péter és mások is fegyverrel támogatták őt Fráter Györggyel szemben. A barát azonban Ferdinánd segélyhadával bevette Gyulafehérvárt, és a királyné megadta magát. A gyulafehérvári egyezményben, 1551. július 19-én Izabella a maga és fia nevében lemondott a koronáról, Erdélyről és a Partiumról. Kárpótlásként elfogadta Oppelnt és Ratibort. Ferdinánd megígérte, hogy ha a hercegségek jövedelme nem érné el az évi 25 ezer forintot, egyéb birtokokat fog átengedni; karácsonyig, amíg visszaszerzi ezeket a hercegségeket, Kassát engedi át; Izabella 140 ezer forintos nászajándékáért cserébe 100 ezer forint kárpótlást kap, a maradék 40 ezer forint fejében pedig Münsterberg és Frankenstein birtokokat juttatja neki Ferdinánd. На V. Károlynak és Ferdinándnak nem születne utóda, János Zsigmondra száll a magyar korona, ha neki sem lenne, a királyválasztás joga visszaszáll a magyar nemzetre.

8 A korona átadása Izabella és fia július 19-én indult el Gyulafehérvárról. Tövis községben hívük, Petrovics Péter két követe járult Izabella elé, hogy rábeszélje: térjen vissza Szászsebesre, mert török segítséggel meg fogják védeni János Zsigmond trónját. Fráter Györgyöt viszont aggodalommal töltötte el a török közelléte, ezért óvatosságból megakadályozta a korona átadását. Cas6