Folia historica 21

II. Közlemények - Műhely - Szoleczky Emese: Pax in Nummis 1648-1748 - A béke megjelenítése emlékérmeken

tori gyűjtemények keletkeznek.

1

3 Az emléktárgyak készítésének egyik fontos, „megcélzott" közönségét tehát a leszármazottakban, az utókorban kell keresnünk. Az érmek megjelenése könnyebben leírható. Érmeink általában egyik lapjukon az uralkodó vagy valamelyik hadvezér arcképét, vagy pedig az elért diadalra, békére vonatkozó feliratot; a másik oldalon pedig vár vagy város látképét, esetleg tervrajzát

1

4, néha egy csataképet vagy pedig a győzelemre vonatkozó allegorikus képet viselnek.

1

5 Gyakori eset, hogy ugyanazt a hátlapi éremképet különféle előlapi éremképekkel párosították, sőt néha különböző hátlapi éremképeket is összekapcsoltak egymással. Ennek következtében számos hibrid változat keletkezett.

1

6 Az érmek részint német, de - túlnyomóan - latin feliratot kaptak. Legtetszetősebbek azok, amelyek valamilyen magvas mondásból (Sinnspruch) vagy pedig erkölcsi tartalmú jelmondatból (devise, Wahlspruch) állnak. Az érmek feliratai sokszor versbe vannak foglalva, olykor pattogó rímekbe. A latin verses feliratok java része mértékes vers, mégpedig disztichon. Az uralkodó iránti hódolatot is tükrözik: ez versekben, dicsőítő nevekben stb. nyilvánult meg az érmeken. A 17. századbeli érmekre nézve jellemző a kronogrammok (más néven: chronosztichonok) gyakori használata: a felirat nagyobb betűkkel írt részei római számjegyek gyanánt tekintve végösszegükben a kívánt évszámot adják. Szerettek szójátékot is alkalmazni, de ezek ritkán sikerültek, jobbára nehézkesek, erőltetettek és néha ízléstelenek is voltak. A barokk művészetben francia és angol kezdeményezésre terjedt el és gyorsan divattá vált az érmek külső peremének feliratozása. A feliratokon néha az Isten megjelölése ószövetségi formában (Jahve) héber betűkkel szerepel. A legjellemzőbb szimbólumok és motívumok számbavételével folytatjuk az ismerkedést.

1

7 - Concordia: az Egyetértés. Nőalak, amelyet helyettesíthet két összekulcsolt kéz, mint amikor két ember hitet tesz egymásnak. Ábrázolható egy nyaláb összekötözött vesszővel, vagy éppen gránátalmával: mert az egyetértő lelkeknek olyan egységben kell élniük egymás közt, mint a gránátalma magjainak. Ebből az egyetértésből születik meg a bőségszaru által jelképezett békében áradó bőség (copia).

1

8 - Eiréné: hóra, Zeusz lánya; a Béke /rómaiaknál: Pax/. Előszeretettel ábrázolják úgy, hogy egyik kezében bőségszarut és olaj ágat tart, a másikban fáklyát, amellyel nagy halom fegyvernek gyújt alá. Az olajág a haragvó lelkek lecsillapítását jelenti. A fegyverhalmot gyújtó fáklya pedig a népek közötti általános és kölcsönös szeretetet, minthogy a fáklya elégeti és elemészti a gyűlölet minden maradékát. A fogalom sokrétű értelmezésre ad alkalmat: vallási, jogi, politikai aspektusa van. Töretlen jogrendet vagy fegyvernyugvást is jelenthet. Köszönésforma a keleti kultúrákban, amelyet a korai kereszténység is átvesz.

1

9 A békecsók mint a különleges közösségvállalás kifejezője ótestamentumi eredetre vezethető vissza.

2

0 - Eunomia: hóra, Zeusz lánya; a Törvényesség. Justitia és Eiréné társaságában a végzetet megtestesítő moirák /rómaiaknál: párkák/ nővérei. - Európa: a görög monda szerint Zeusz fehér bika formájában rabolta el; a lány játékosan felült a hátára, a bika a tengerhez rohant, úszni kezdett és meg sem állt Krétáig, ahol az elrabolt lányt feleségül vette. A kontinens névadójaként, jelképeként szerepel az érmeken, de az eredeti antik elemekkel. - Justitia /görögöknél Diké, hóra, Zeusz lánya/: az igazság és jog megszemélyesítője, aki a rendre felügyel. Neve a latin iustus 'igazságos, igazságszerető, méltányos jogos' tőről ered. - Janus: ősi itáliai istenség, akinek két arca van: egyik előre tekint, másik hátra; tehát ismeri a jövőt és a múltat. О a kezdet és a vég, a bejárat és a kijárat istene, ezért is nevezik Patulciusnak ('Nyitó') és Clusiusnak ('Záró'). Templomának kapuja mindig nyitva állt 167