Folia historica 21

II. Közlemények - Műhely - Szoleczky Emese: Pax in Nummis 1648-1748 - A béke megjelenítése emlékérmeken

háború idején, hogy bármikor segítséget vihessen - vagy pedig azért, hogy ő indítsa el és várja a hazatérő sereget. Béke beköszöntével a kaput becsukták. Neve benne van január sza­vunkban. Eredendően a terminuson, azaz határkövön állva nézett szét, ez később határidővé módosult: egyszerre néz jobbra és balra, múltba és jövőbe. - Jupiter /görögöknél Zeusz/: főisten, jobbjában a hatalom jelképének tartott dárdával, baljában villámmal ábrázolják. A villám fenyítést jelez. Sasokkal ábrázolják, mert ezektől kapott jó előjelet, amikor harcba indult apja, Szaturnusz ellen, aki felett végül győzelmet ara­tott. Másfelől azért is, mert Jupiteren a legtisztább levegőt értjük, ahol a villámok születnek, s ide csak a legmagasabbra szárnyaló madár, a sas érhet fel. Bolygóját kedvesnek és jóindu­latúnak tartják. Napja a csütörtök (dies Jovis). - Mars /a görögöknél Árész/: a háború és öldöklés istene, akit a rómaiak Gradivusnak és Bellipotensnek is neveztek. Kedveli a dühöngő csatákat és közismerten kegyetlen, vérszomjas. Semmilyen pozitív szerepe nincs a világban, pusztító istenség, aki nem tiszteli a rendet, nem ismeri el a törvényeket. Háborúban többnyire a rossz oldalon áll, de ingatag is: egyszer az egyik, másszor a másik félnek kedvez. Állatai, néha álcája a vadkan, a farkas, a kutya és a keselyű. Hónapja a március, az ősi Róma évkezdő hónapja, amelynek több ókori ünnepnapja a hadi felkészülés jegyében zajlott. 2 1 A nevét viselő bolygó a csillaghitben a háború istenének égiteste, melyben közrejátszott a bolygó vörös színe. 2 2 A fegyverek fémét előállításának kezdeteitől hozzá társították. 2 3 A régi vegytan és alkímia a vastartalmú anya­gok képletjeleit a Mars jeléből formálta. A hét napjai közül a kedd Mars napja (dies Marti). Vénusz Marssal vetélkedvén májusban uralkodik rajta (a Mérleg és Bika Vénusz hónapjai), novemberben (Kos és Skorpió, Mars hónapjai) viszont fordul a kocka, akkor Vénusz kerül exiliumba, azaz „veszíti el rangját" a csillaghit szerint. - Merkúr /a görögöknél Hermész, rómaiaknál Mercurius/: az istenek akaratának köz­vetítője, hírnöke. 2 4 Kétoldalt egy-egy számyacskával ékes süveggel ábrázolják, kezében hírnökpálcát (Merkúr-botot) tart, lábán szárnyas sarut visel. Szárnyai a szavak gyorsaságát jelentik. 2 5 Emellett ő a leleményesség, az ügyesség istene, a kereskedők és tolvajok párt­fogója, a holt lelkek vezetője. Az ékesszólást és a józan észt képviseli, de az okkult tudomá­nyoknak, a hermetikus titkos tanoknak is ő a mestere. Az égiek írnoka, a számtan és a mér­tan, csillagászat és csillagjóslás, a héthúrú lant, melynek zenéje a hét planéta mozgásának összhangját jelképezi, a dáma, kocka- és más szerencsejáték, de főleg az írás feltalálója. A tudósok és a varázslók istene egyszerre. Követi pálcája a caduceus 2 6, amelyre két kígyó csavarodik, a csúcsán gömböcskét közrefogó szárnyakkal. További attribútuma a soha ki nem fogyó pénzeszacskó. Napja a szerda (dies Mercurii, francia: mercredi). A Rák jegy és hónap olimposzi védnöke, az Ikrek asztrológiai ura. Égteste a Naphoz legközelebb eső Merkúr bolygó, amely leggyorsabban kerüli meg a Napot. Ezért lett féme a megfoghatatlan higany (angolul: mercury). Nevét a hajnallal és a széllel is kapcsolatba hozzák. - Az átmenet ura, mint ilyen, az utak, átkelőhelyek, kapuk istene. Szent madara a kakas, a hajnal és a férfi­asság, valamint az éberség jelképe. - Minerva /a görögöknél Paliasz Athéné/: a bölcsesség, a tudás, a rendezett harc isten­nője, a városok, a mesterségek és művészet, a kézművesség védője. Az igaz ügyért fegyvert fogók képviselője. Egyik mellékneve Polümétisz ('Nagyon megfontolt'). Előnyben részesíti a leleményt a nyers erővel szemben, s ezzel függ össze, hogy a harcban is az emberiesség híve. Szent madara az éjjel is kitűnően látó bagoly, amely azt példázza, hogy a bölcs ember átlátja és ismeri a dolgokat. Minervát tartották az olaj feltalálójának, 2 7 ő ajándékozza Athén­nak az első olajfát (ld. alább). Páncélban ábrázolják, mert a bölcs ember lelke erősen fel­készül a sors csapásaival szemben. Lándzsája az éleselméjüséget jelzi, pajzsa pedig a világot, amelyet a bölcsesség kormányoz. Híres pajzsa az égisz, amelyen fegyver nem hatol át. 168

Next

/
Oldalképek
Tartalom