Folia historica 21

II. Közlemények - Műhely - Szemán Attila: Dísz bányászkalapácsok és -ékek a Magyar Nemzeti Múzeum Gyűjteményében

nyászat jelképei bányvárosi címerekben. Legkorábbi bányavárosi címerünkben - ami egyben első címeres városi pecsétünk is az 1275-ból származó első sel­mecbá nyai címerben a bányászkalapácsot az ékre ütő helyzetben figyelhetjük meg (58. kép). 3 2 A XIV. száza­di ru dabányai pecséten már egymás mellé van a bá­nyászék és kalapács helyezve. Később aztán keresz­tezve ábrázolták e szerszámokat, s ilyen formában ál­talánosságban a bányászat jelképévé váltak. Ennek első hazai példája a nagybörzsönyi bányásztemplom kapuja fölött elhelyezett kődombormű, 1417-ből (49. kép). Ez az ábrázolás a két szerszámot már pajzsba foglalja, vagyis alkalmazható rá a későbbi elterjedt el­nevezés, bányászcímer. Az ezüstből készült díszszerszámok legkorábbi is­mert példánya a már említett freibergi társládai insig­nia (50. kép). Persze a bányatársládák 3 3 jelképei, szim­bólumai közt több fajta tárgy is előfordult, mint zászlók, bányászserlegek, kupák, érctálak, szobrok stb. Legfontosabb jelképük, a bányászjelvény azonban az ezüst dísz szerszámpár volt. A „Freibergi Asványkedvelő" által írt, és Chemnitzben, 1743-ban megjelent német bá­nyászlekszikon ennek megfelelően fő- és mellék insigniákról ír. 3 4 A főinsignia természetesen 59. Ágotha Imre rajza az 1538-as díszjelvényről 58. Selmecbánya első címer pecsétlőjének címerképe, 1275 144

Next

/
Oldalképek
Tartalom