Folia historica 21

II. Közlemények - Műhely - Szemán Attila: Dísz bányászkalapácsok és -ékek a Magyar Nemzeti Múzeum Gyűjteményében

nyászat jelképei bányvárosi címerekben. Legkorábbi bányavárosi címerünkben - ami egyben első címeres városi pecsétünk is az 1275-ból származó első selmecbá nyai címerben a bányászkalapácsot az ékre ütő helyzetben figyelhetjük meg (58. kép).

3

2 A XIV. századi ru dabányai pecséten már egymás mellé van a bányászék és kalapács helyezve. Később aztán keresztezve ábrázolták e szerszámokat, s ilyen formában általánosságban a bányászat jelképévé váltak. Ennek első hazai példája a nagybörzsönyi bányásztemplom kapuja fölött elhelyezett kődombormű, 1417-ből (49. kép). Ez az ábrázolás a két szerszámot már pajzsba foglalja, vagyis alkalmazható rá a későbbi elterjedt elnevezés, bányászcímer. Az ezüstből készült díszszerszámok legkorábbi ismert példánya a már említett freibergi társládai insignia (50. kép). Persze a bányatársládák

3

3 jelképei, szimbólumai közt több fajta tárgy is előfordult, mint zászlók, bányászserlegek, kupák, érctálak, szobrok stb. Legfontosabb jelképük, a bányászjelvény azonban az ezüst dísz szerszámpár volt. A „Freibergi Asványkedvelő" által írt, és Chemnitzben, 1743-ban megjelent német bányászlekszikon ennek megfelelően fő- és mellék insigniákról ír.

3

4 A főinsignia természetesen 59. Ágotha Imre rajza az 1538-as díszjelvényről 58. Selmecbánya első címer pecsétlőjének címerképe, 1275 144