Folia historica 20

I. Tanulmányok - Baják László: Károlyi György közéleti tevékenysége 1825-1849. II. rész

voltam és őtet jó fél óráig exercitáltám ugyan, de nem hiszem, hogy ez a fráter oly könnyen hurokra kerülne. "

14

9 „Itt a zsidó üldözésnek még nincs ugyan semmi jele, de az efféle rendetlenségek oly hamar terjednek néha, hogy jót állni biz itt sem lehet. A (Nagy)károlyi zsidók rettegnek... (az) első májusi népgyűlésem igen csendesen és legnagyobb Hiedelemmel folyt a megye(ház) udvarán több mint 4000 ember - vagyis polgártárs jelenlétében. "

1

5° Más jellegű megoldandó problémáról ír június 15-én „(a krasznai járásban) „ ...nyolc falu a conscriptioból kimaradt, mert nem akartak, mint választók felíratni, mert azon balvéleményben vannak, hogy vagy nagyobb adó rovatik reájuk, vagy az őrseregbe kell állniuk! "

ы A nyár közepére a nemzetiségek mozgolódása halaszthatatlanná tette az önálló magyar katonai erő megszervezését, amelynek feltétele a szükséges pénz előteremtése volt. A kibocsátandó önálló bakjegyek nemesfém fedezetének biztosítására Kossuth felajánlásra szólította fel az országot. Károlyi két részletben összesen 14 323 Ft értékű ezüstöt adott át a kincstárnak.

1 r

,2 Miközben palotája udvarát, mint egykori diák átengedte az egyetemi ifjúság nemzetőrei számára gyakorlótérül,

15

3 a kialakult szokásnak megfelelően, közemberként maga is belépett a pesti nemzetőrök soraiba, ahol katonaviselt arisztokrata lévén hamarosan századossá, végül október 12-én őrnagyi ranggal, díj nélkül a pesti 3. nemzetőr zászlóalj parancsnokává léptették elő.

15

4 A hazafias gesztusok terén azonban még rajta is túltett a felesége, Karolina. Június 24-én például nővérével (Batthyány Lajosnével) együtt ő volt a zászlóanya a Délvidékre induló pesti önkéntesek búcsúztatásánál. Az ünnepségen, amelyhez a lovas és gyalog nemzetőrség egy része is felsorakozott, résztvett a miniszterelnök és a hadügyminiszter is.

15

5 Ugyancsak a forradalom céljait szolgálták a Károlyi palota szalonjában ekkortájt rendezett házihangversenyek. Július 7-én és augusztus 8-án, amikor többek között Liszt Ferenc és Hollósy Kornélia lépett föl, a háziasszony a részben országgyűlési követekből álló vendégektől adományokat gyűjtött a haza javára.

11

6 Maga Károlyi a július 5-én összeült népképviseleti országgyűlés felsőházának munkájában vett részt. A július 24-én tartott ülésen beválasztották abba a küldöttségbe, amelynek a királyt kellett volna rávennie, hogy Innsbruckból Magyarországra költözzön.

1:1

7 A naiv óhajt azonban az udvar augusztus 8-án elutasította. Az utolsó képviselői konferenciát augusztus 23-án tartották Károlyinál,

15

8 aki 27-én, többek közt Andrássy Gyula, Bónis Samu és Prónay István társaságában a délvidéki katonai táborba indult.

ls

9 Az itteni tevékenységét sajnos nem ismerjük. Szeptember 25-én viszont, közvetlenül a város horvát megszállása és a pákozdi ütközet előtt Károlyit már Orczy Lajos, Almásy Dénes, Zichy Ödön és Kiss Ernő ezredes társaságában a székesfehérvári magyar főhadiszálláson találjuk.

16

0 Egyenlőre nincs bizonyíték arra, hogy Károlyi a pákozdi csatában részt vett volna, de az október 12-én kelt őrnagyi előléptetése mégis erre utalhat, annál is inkább, mert a csatában résztvevő Kiss Ernőt ugyanezen a napon nevezték ki honvédtábornokká. Október elején viszont egy váratlan és kellemetlen közjáték folytán Károlyi kénytelen volt elhagyni a szolgálatot. Karolina grófnő ugyanis, megriadva Lamberg szeptember 28-i meggyilkolásától, illetve sógora Batthyány Lajos tanácsára, gyermekeivel együtt elhagyta Pestet és előbb Károlyi Istvánhoz Fótra, majd október l-jén apjához Pozsonyba ment.

16

1 Két nappal később azonban Jellacic visszavonuló csapatai elérték Győrt és grófnő, hogy elkerülje őket,

16

2 Batthyány hívására tovább utazott Bécsbe, ahol sógora, a saját családján kívül számára is szerzett útlevelet Svájcba. Az elutazásból azonban semmi sem lett, mivel 6-án Bécsben kitört a forradalom, amely elől Karolina másnap családostúl Sopronba menekült, alig kerülve el az akkortájt ide érkező Jellacicot.

163 Károlyi, a családja eltűnésének ijesztő hírére azonnal Pestre, majd Pozsonyba utazott. Innét Bécs felé indult volna, de Fischamentnél a horvátok elvágták az útját. Parndorfig, a magyar vonalakig jött vissza, ahonnét viszont csak nagy nehezen engedték tovább. Végül Bádenben 28