Folia historica 20
I. Tanulmányok - Baják László: Károlyi György közéleti tevékenysége 1825-1849. II. rész
tudta meg, hogy családja Sopronban van. Innét két idősebb fiát magához véve indult haza, de Iszkaszentgyörgynél népfelkelők állították meg, és Zichy Ödön esetére gondolva mindaddig nem engedték tovább, amíg egy csurgói gazdatiszt nem azonosította. Károlyi végül csak október 16-án érkezett vissza Pestre.' 6 4 Közben október 9-én a felsőház titkos szavazással beválasztotta abba a 36 tagú bírói testületbe, amely a király által törvénytelenül miniszterelnökké kinevezett Récsey Ádám ügyében döntött. 1 6^ Károlyi viszont Batthyány október 2-i végleges lemondása óta, érzékelve a „törvényes forradalom" kudarcát, politikailag egyre jobban visszavonult és ettől kezdve az országgyűlésen is csak külön hívásra jelent meg. így történt ez december 13-án is, amikor sorshúzás útján lett tagja egy 12 fős bizottmánynak, amely a korona meglétét volt hivatott megvizsgálni, lévén az egyik koronaőr Ürményi Ferenc Bécsbe szökött. 16 6 Október végén Kossuth még számításba vette Károlyit, mint a nemzetőrség négy országos főkapitányának egyikét a Dunán-inneni vagy a Tiszán-túli kerületben, 16 7 de a tervezeten hamar túlhaladott az idő és Károlyi a visszavonulást választotta, noha a nemzetőri szolgálatot nem hagyta el. így tudjuk, hogy pl. december 15-én nemzetőrtisztként jelen volt, amikor a Múzeum udvarán a honvédsereg számára begyűjtötték a pesti gyalog-nemzetőrség fegyvereit. 16 8 Az 1849-cs válságos év Károlyi Pest osztrák megszállása után a városban maradt, így a háborús rekvirálásokon túl 16 9 egy sor személyes megaláztatást is el kellett viselnie. Január 5-én a belvárosi palota nagy részét lefoglalták Jelacic bán és népes kísérete számára. A grófnő ugyan nem volt hajlandó fogadni a bánt, de a „vendéglátást" természetesen nem lehetett elkerülni. 17 0 A 40-50 személy 20 napi kényszerű ellátása Károlyinak 1727,20 forintjában került, ráadásul a Figyelmező február 6-i számában gunyoros cikk jelent meg Jellacic traktálásáról. 17 1 Január 6-án a palotából hurcolták el gróf Szapáry Antalt, majd három nappal később, a sikertelen békemissziója után Batthyány Lajost. 17 2 Hamarosan sor került Pest megye helyettes főispánjára, Károlyi Istvánra is. Előbb csak vizsgálat indult ellene, azután április 3-án letartóztatták. A család energiáját a következő napokban a védekezési taktika kidolgozása kötötte le. György naponta látogatta bátyját, mígnem április 22-én a menekülő osztrákok az államfoglyokat magukkal nem vitték. Amikor Lang, a kísérők kapitánya kijelentette, hogy a transzport megtámadása esetén a foglyokat kivégezteti, Károlyi, Batthyányinéval együtt azonnal panaszt emelt a tiszt felettesénél, Zeissberg tábornoknál, aki igyekezett megnyugtatni őket, bár mást nemigen tett. 17 1 24-én vonultak be Pestre az első honvédek, a Károlyi palotára pedig kitűzték a magyar lobogót. A nagy sietségben először a koronás, címeres nemzetőr zászló került a homlokzatra, amelyet utóbb egyszerű piros-fehér-zöld trikolorra cseréltek ki. Ezt a körülményt később a császári vádhatóság Károlyi republikánus gesztusának vélte, persze alaptalanul. 17 4 Annál kevésbé, mivel Károlyi a trónfosztással, amelyről április 24-én szerzett tudomást, amikor többek között Szemere Pál és Mauks Ödön társaságában kikocsizott a cinkotai magyar táborba tájékozódni, nem értett egyet. 17 5 Ennek ellenére június 5-én, mint nemzetőr őrnagy tagja volt a Pestre bevonuló Kossuth díszkíséretének és a díszhintó számára lovait is rendelkezésre bocsátotta. Később a vádhatóság igazolhatatlan vádjai között szerepelt, hogy Károlyi, a Kossuthnak dobált koszorúkat felemelte és a kormányzónak átnyújtotta. 17 6 A gróf az eljárás során egyébként azzal védekezett, hogy csak parancsnak engedelmeskedett, a lovait pedig rekvirálták. ,,A zászlóaljam ki lévén parancsolva... mikor az akkori város kom29
