Folia historica 20
I. Tanulmányok - Bencze Géza: Az Oetl cég története I. rész
с) Kartellegyezmények, értékesítés, nyereség A részvénytársasági átalakulást követő évtizedet egy kritikus helyzetből induló és csak lassan oldódó válság jellemezte, rövid, néhány évig tartó fellendüléssel a végén. Az évtized közepére világosabbá vált viszonyok, az iparban megindult lassú kibontakozás a gyárak közötti erős és egyre élesedő verseny közepette ment végbe. A termelés növelését serkentő vámrendszer bevezetése, a megrendelésekért és a meglévő piacok megtartásáért, ill. kiterjesztéséért folytatott harc kedvezett a központosító, monopolista tendenciák újbóli megjelenésének. Az erős verseny, a meglévő pozíciók védelme arra ösztönözte az Oetl-gyár vezetését, hogy kartell-megállapodásokat kössön működési területén. Ezt tette egyrészt saját esetleges előnye megtartása, adott helyzete védelmének biztosítása érdekében, de tette esetenként kényszerből is a hatalmasabb „társ" kényszerének engedve. Az öntöde rekonstrukciója idején, leendő termékei védelme és piacbiztosítása érdekében 1925 végén vett részt az első kartell-egyezményében a vállalat, amikor is a szürke öntvényeket előállító öntödék kötöttek ár- és termelőkartellt a termelés korlátozására, nivellálására, hogy ezáltal a kereslet és kínálat viszonyát a maguk javára alakítsák. A benne résztvevő 37 vállalat a szürke öntvények nagymértékű áringadozását kívánta kiküszöbölni a minimális eladási árak meghatározásával, s az árpolitika kialakítására, a szállítási- és fizetési feltételek meghatározására. A tevékenység összehangolására közösen fenntartott nyilvántartó irodát hoztak létre. Azt nem tudjuk, hogy a szokásos hathónapos első megállapodási időt meghosszabbították-e vagy sem, de az bizonyos, hogy a kartell létrehozásában és működtetésében az Oetl-gyárnak vezető szerepe volt, mivel az együttes üléseken egyedül birtokolta a legmagasabb szavazatot. 2 8 A keretegyezményen túl a gyár kétoldalú egyezményeket is kötött, mint pl. a mosonmagyaróvári Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Rt.-gal vízvezetéki, csatornázási és szaniter árúk gyártásának megosztásáról és kölcsönös védelméről, mivel a szerződő felek egymással szemben az éles versenyt és az „indokolatlan árrongálást" el kívánták a továbbiakban kerülni. 2 9 Hasonló szellemben kötött a termelés szabályozására egyezményt a gyár a MAVAGgal 1926 decemberében a számára igen fontos öntöttvas nyomócsövek és idomdarabjaik gyártásáról, s megállapodásban rögzítették az egymás közötti termelés arányát, a termelhető mennyiségeket. A megállapodás azonban igen rövid ideig maradt életben, ugyanis az Oetlgyár az igen magasnak tekinthető 96 ezer pengős kártérítés fejében lemondott a nevezett termékek gyártásáról szerződéses társa javára. 3 0 A jelentősen kisebb és gyengébb pozíciójú cégnek ez sikeres akciót jelentett, arról nem is szólva, hogy a termékekről történt lemondásával felszabadult kapacitását más termékek gazdaságos előállítására használhatta fel. A nyomócsövek gyártásáról történt lemondás jól jött a vállalatnak, mivel a más típusú öntöttvas csőgyártmányok Magyarországon történő eladására ugyanekkor kötöttek gyártásmegosztási és a közösen fenntartott irodán keresztüli értékesítési egyezményt a Friedrich Siemens Müvek Vasöntő és Hőtechnikai Gyár Rt.-gal. Egyezségükben célúi tűzték ki, hogy a hazai egyedárús Ulrich В. J. nagykereskedő cég ebbéli forgalmának 55%-át megszerezzék az addigi egyedüli gyártó Hirsch és Frank Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt. ellenében. A többévre kötött megállapodást egy év múlva felmondták, mivel a két gyár az addig ellenfélnek minősült társasággal és a Kecskeméti Gépgyár Rt.-gal (Bp.) megalapította a korában híres-hirhedt Magyar Lefolyó- és Drainagecső Egyezményt a termékek teljes hazai piacának megszerzésére és a hasonló öntvényeket új csőgyárában előállítani kívánó Weiss Manfréd Acél- és Fémmüvei Rt. visszaszorítására. A belföldi piac rövidesen szűknek bizonyult és az ottani kedvezőbb értékesítési lehetőségek is a külpiacok (Ausztria, Bulgária, 79
