Folia historica 20
I. Tanulmányok - Bencze Géza: Az Oetl cég története I. rész
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Románia) felé fordították a kartellt. Tevékenységük sikerét jelzi, hogy a csepeli gyáróriás feladva a kíméletlen harcot 1930-ban csatlakozott a kartellhez. 3 1 Az öntöttvas termékek termelése területén megkötött karteliegyezmények a gyár öntödei kapacitás-kihasználásában, új gyártmányok bevezetésében rendkívül fontos szerepet játszottak. A közel egy évtizedig a vállalat termelési önköltségének terhei jelentős hányadát viselő öntöde így tudott az élesedő piaci viszonyok között is rentábilisán termelni. Az említett egyezmények mellett a gyár éppen a munkával leggyengébben ellátott vasszerkezet-gyártást is igyekezett - éppen a gyengesége által megkívánt védelme érdekében valamilyen piacszabályozó kartellszerződés keretein belül tudni. A lényegében a világháború vége óta pangó ágazat legjelentősebb hazai gyárai hasonló céllal kötöttek 1928-ban egyezményt a Ganz és Társa Danubius Gép-, Waggon és Hajógyár Rt. vezetésével és a kartellhez az Oetl-gyár azonnal csatlakozott. Az egyezmény fontos célja az állami megrendeléseknél sok tekintetben monopolhelyzetben lévő és a piacot addig uraló MÁVAG egyeduralmának megtörése volt. A nyolc legnagyobb hazai gyártó cég a következők szerint osztotta fel a belföldi megrendelésű nehézvasszerkezeti munkák gyártását, szerelését és javítását: 3 2 Ganz és Társa Danubius Gép-, Waggon és Hajógyár Rt. 41,00% Magyar Waggon és Gépgyár Rt. 14,89% Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt. 9,46% Márkus Lajos Vasszerkezeti Gyár Rt. 9,46% Magyar Vegyipari Gépgyár Rt. 6,38% Fodor Béla és Fia Vasszerkezeti Gyár 6,27% Haas és Somogyi Speciális Üveg, Vasszerkezetek Gyára Rt. 6,27% Lepter János Vasszerkezeti és Vasárúgyár Rt. 6,27% Az egyezmény által biztosított közel 10%-os részesedés meglehetősen jelentős megrendelések teljesítését követelte meg a gyártól, de ezzel jutott érdemi munkához a már megszüntetésrejavasolt vasszerkezeti ágazat. Az egyezményben való részvétel ideje alatt (1931 júliusáig) a gyár jelentősen a megállapított részesedési kvótája felett teljesített vasszerkezetépítési feladatokat. A vizsgált, alig évtizednyi időszakunkban a gyár termelésének vizsgálata mellett fontos kérdés a termelési érték, az eladás, a forgalom legalább vázlatos áttekintése is. A korona pénznem már említett inflálódása következtében a statisztikákban jelentkező eladási és forgalmi értékek tulajdonképpen nem valósak, hiszen csak pl. 1923-24-ben a gyár termelésének pangása mellett a forgalom „értéke" az éppen adott árak figyelembe vételével mintegy az ötszörösére növekedett. Sokkal valósabb képet kapunk, ha az eladás és forgalom értéktömegét, annak növekedését a termelés bővülésével vetjük össze: Év A forgalom értéke Forgalom- Termelés(korona-pengő) növekedés, % növekedés, % 1923 1 568 140 ООО К 1924 10 860 400 000 К 592,6 31,0 80