Folia historica 20
I. Tanulmányok - Baják László: Károlyi György közéleti tevékenysége 1825-1849. II. rész
mendánsa Schweidl generális a törzstisztekkel megszólita, hogy vele az ö snitjébe lovagoljunk, morális lehetetlenség támadt részemről ezen meghívásnak nem engedni. " 17 7 Kétségtelen tény viszont, hogy június 8-án, arra hivatkozva, hogy nem tud megyéjében tartózkodni és így a kormány rendeleteinek végrehajtását garantálni, lemondott a szatmári főispánságról. 17 8 Döntésében óhatatlanul tettenérhetjük a forradalmi kormányzattól való távolságtartását is. Mindez persze nem akadályozta meg abban, hogy 1250 forintot utaljon ki a budai ostromban sebesült honvédek ápolására. 17 9 A hadihelyzet fordulásával Károlyi a csurgói birtokára vonult vissza, de mint általában távollétei során, most is hosszú és részletes leveleket váltott a Pesten maradt Bártfay Lászlóval. Július 11-én így írt: ,, Úgy látszik a nagy drámának utolsó felvonását fogjuk most látni. Tudja Isten, hogy fog ránk nézve kiütni. A ház ne maradjon őrizet nélkül; a beszállásolás elől, amit lehet el kell rejteni. A grófnő is a komornáját próbálja beküldeni, hagy amit lehet az almáriumból kirakodjon és vagy a quardrobba, vagy más biztos helyre eltegye. Reménylem a komornyik az én ruhatárammal is már hasonlót tett. Mert én igen sejdítem, hogy ő(felsége) Ferenez József fog ott lakni! Debrecent a muszkák úgy hallom megszállották és egész nap raboltak. Tudom lesz rémület Szabolcsban, Szatmárban. Még a nagykárolyi vidék is megérzi a vidék iszonyait. Hát még ha a szatmári oláhság megbomlik. Borzasztó gondolat, hogy az erdélyi scenák azon a vidéken ismételtetnek. Szegény magyar haza mi lesz még belőled. " 1 8° Felelősségtudat és szociális érzék mutatkozik egy másik, két nappal később kelt levelében is: ,,A magyar bankó érvénytelenítése nagy csapás az országra, mert mint 60 millióval szegényebb az ország, és leginkább van sújtva a földművelő, és a szegényebb néposztály, mert annak nem lesz miből a mindennapi kenyerét venni. " 18 1 Július 18-án azonban a császár helyett Ilaynau foglalta el a pesti palotát és a Károlyi testvérek sorsa váratlanul válságosra fordult. Augusztus 3-án a komáromi várőrség, egy kitörés során Gönyünél elfogta, a császári biztosként Pestre igyekvő Károlyi Lajos grófot, akit nem sokkal később a vár bírósága hazaárulás vádjával halálra is ítclt. A kivégzéstől csak Károlyi Györgyné közbelépése mentette meg, aki az ítélet hírére azonnal Komáromba utazott és rávette Klapkát, hogy Lajos gróf sorsát bízza a kormány döntésére. 1 8- Augusztus 11-én viszont pártütés vádjával Csurgón letartóztatták és a pesti újépületbe hurcolták Károlyi Györgyöt, miközben vagyonát is zárolták. 18 3 A világosi fegyverletétel pedig, amelynek híre 18-án jutott el Komáromba, ismét bizonytalanná tette Lajos gróf sorsát is. A segélykérő levelére állítólag Haynau (esetleg Kempen, a kerületi katonai parancsnok) üzent Károlyi Györgynének, miszerint, ha a császári biztosnak bántódása esik, úgy ő István és György grófokat felkötteti. 18 4 Mivel azonban Haynau csak 30-án jött vissza Pestre, István grófot pedig csak szeptember 12-én hozták ugyanide, az információ hitele legalábbis kétes. Tény viszont, hogy szeptember 8-12. között Károlyi Györgyné ismét Komáromban tárgyalt Klapkával és más parancsnokokkal, talán egy fogolycsere lehetőségéről. 18 5 Ez az ügy, amelyről Klapka hallgat az emlékirataiban, nem kis gyanakvást keltett a vár radikális tisztjeiben, akik a jövő-menő Károlyinéban a kapituláción ügyködő ellenséges ágenst vélték felfedezni. 186 Károlyi Lajos mindenesetre megmenekült, sőt szeptember 16-án Haynau feltételesen szabadlábra helyeztette Károlyi Györgyöt is, akinek az ítélethozatalig Csurgón kellett tartózkodnia. A Komárom feladásakor szabaduló Lajos gróf viszont, a család elvárásai ellenére, se Batthyány, se István gróf ügyében nem tudott elérni lényeges eredményt, bár alkalmasint nem is akarta magát túlságosan kompromittálni. így október 5-én Batthyány-t kötél általi halálra, István grófot pedig két év várfogságra és pénzbüntetésre ítélték. 187 Közben folyt a vizsgálat György ellen is. Az újabb, immár nehezen cáfolható vád szerint részt vett és szerepet vállalt a főrendiház tevékenységében az 1848 októberi császári manifesztum után is. 18 8 A gróf 1849. október 2-án így vélekedett az ügyről: „ .. az én dolgaim 30
