Folia historica 20

I. Tanulmányok - Baják László: Károlyi György közéleti tevékenysége 1825-1849. II. rész

társulat központi igazgatósága gyanánt a pesti Károlyi-palotában létrehozták a Tiszavölgyi Társulatot, amelyben a központi választmány elnökévé Károlyi Györgyöt választották meg.

11

8 Károlyi érdemének tudható be, hogy augusztus 3-i debreceni közgyűlésen a terméketlen alapszabály viták helyett határozott állásfoglalásával - „a hitel és a garantia alapja a sikerben van nem az alapszabályban" - elérte, hogy a konkrét munkák előkészítéséről és minél előbbi elkezdéséről tárgyaljanak. Károlyi ugyanakkor elhárította magától a választmány által felkínált korlátlan elnöki jogkört.

11

9 Ugyancsak augusztus 4-én alakult meg a Tiszavölgyi Első Gőzhajó Társaság, amelynek elnökévé Károlyi nem kis bosszúságára - „György elsápadt, mintha bitófára kísérnék" - írta Széchenyi, Károlyi Lajost tették meg.

12

0 Az eset világosan mutatja Károlyi György és a bátyja közötti romló viszonyt, aminek oka a politikai felfogásuk növekvő különbözőségében keresendő. A két testvér ekkoriban a Szatmár megyei pártcsatározásokban szembekerült egymással. Mindez természetesen nem akadályozta meg Györgyöt abban, hogy 5000 Ft erejéig részvényese legyen a Gőzhajó Társaságnak.

12

1 A tiszaszabályozási munkák meglehetősen hamar, 1846. augusztus 27-én a tiszadobi Andrássy birtokon kezdődtek el, noha a Helytartótanács a Tiszavölgyi Társulat benyújtott terveit csak 1847. március 16-án, ráadásul erősen csökkentett költségvetéssel hagyta jóvá. A pénzhiányt a társaság kénytelen volt a Rotschild-Sina bankháztól származó 400 ezer forintos kölcsönfelvétellel áthidalni. Károlyi 1846. szeptember 11-i levele fáradságról tanúskodik: ,,Ezen nyár rám nézve igen kedvetlen volt; örökké, hol a Tisza szabályozásban, hol a megyémben járni-kelni voltam kénytelen, úgy a családomat egész nyáron csak egypár nap óta láthatom. "

12

2 A levelében hidegrázásról is panaszkodik, ami megfázásról vagy esetleg a vízparton összeszedett maláriáról tanúskodik. A munkák menetével nem volt elégedett. Október 16-án Bártfay Lászlónak így ír: ,, Minthogy Szabó László jelentéseiből azt látván, hogy még csak a földeáki határban és pedig 2000 ember helyett csak 3-400 emberrel dolgoznak... azt hagytam, hogy csak akkor fizettessék a rám eső 6733 forintot, amikor a vásárhelyi határon megfog kezdődni a munka, vagy ahhoz már közelítve halad. 1847 elején Károlyi csak nehezen tudja elérni, hogy Szatmár megye a Széchenyi jobbkezének számító Kovács Lajos előterjesztését a munkák folytatására elfogadja, mivel az ellenzék, talán nem minden alap nélkül, a szabályozásban olyan vállalkozást látott, amely a legnagyobb hasznot néhány érdekelt földesúrnak hozza majd.

12

4 A munkák azonban továbbra is vontatottan haladtak, mint Károlyi 1847. december 8-i Bártfayhoz írt leveléből kiderül: részünkre, vagy inkább a mi hasznunkra még alig történt szabályozási munka... fizettünk közel 40 ezer (forintot). Szabó (Lászlónak a Csongrád megyei társaság)... alelnöki választásába igen beleeg\'ezek, csak most energiát is fejtsen ki... a télen által valamilly munka legalább megkezdenék... Fodor (mérnök) urat minél inkább a munkára és a munka körüli létre intcse... mert ő is többnyire Szegeden ül. "

12:

, A következő évben azonban a politikai események miatt minden munka elakadt, és idő hiányában nem született meg a munkálatok folytatásához feltétlenül szükséges vízszabályozási törvény sem. Megyei politika 1845-ben Károlyi lépéseket tett a szatmári főispánság megszerzésére. Lajos bátyjának írt levelében erről így számolt be: ,,... az ország bírája... megígérte, hogy véleményét Szatmárra nézve mellettem fogja kimondani. Nem hiszem, hogy az egész kombinatio sikerülni fog, azonban részemről elmulasztani mit sem fogok. Nemzetségünk érdekében Szatmár 25