Folia historica 19

I. Tanulmányok - Németh Gábor: „Ez világi birodalmoknak változások... " - A hegyaljai mezővárosok és a török hódítás

1932. 287-318.; 1933. 93-140. p.; Hegyi Klára: Török berendezés Magyarországon. Budapest 1995. (História Könyvtár Monográfiák 7.) 126-127., 134. p. 81 Idézi: Földváty A. i. m. 12., 31-32. p. 82 Vörösmarti M. i. m. 49., 229-230. p. 83 Kecskeméti Alexis J. i. m. 45-49., 754., 767., 790. p. 84 Dömötör Akos: A magyar protestáns exemplumok katalógusa. Budapest 1992. (Folklór Archívum 1992/19) 199. p. (365. sz.); Horváth M. i. m. 15-24. p.; Földváty A. i. m. 9., 14., 18. р.; В. Szabó János: Vázlat egy ellenségkép történetéből I. A tatárok emlékezete Erdélyben, 1241-1621. Aetas Történettudományi folyóirat. 1995. 16. p.; Néhány jellemző korabeli példát idézve: a pécsi bég a kémkedéssel vádolt Szegedi Kiss Istvánról: „eb módjára" a szomszédos magyar várakba futkosott - Szkalicza Máté Szegedi Kiss életrajzát idézi Szakály F.: Mezőváros és reformáció i. m. 114. p.; „De török szava mint eb ugatása" - írja Wathay Ferenc: Székesfejérvár veszésérül való história (1603). Bev. jegyz.: Nagy Lajos. Székesfehérvár 1957. 19. p. (István Király Múzeum Közleményei); „Egyik ebet a másikkal kell mardostatni" - vallotta Erdélyben Basta, zsoldjába fogadva a tatárokkal versenyt pusztító magyar hajdúkat. Idézi: „Benda K.\ Bocskai i. m. 102. p.; Siralmas könyörgő levél (1656): a németek „pogányoknak és ebeknek" neveznek bennünket - In: Magyar gondolkodók... i. m. 207. p.; Alvinczi Gy. i. m. (A nemes Magyarország panaszainak megoltalmazása...) 91. p.: a jezsuiták rágalmai, mint a ,,kutyák ugatása"; Vörösmarty M. i. m. 132. p.: ,,eborcák", 112. p.: „Eb subscribáljon mint latornak"; Balla Gergely: Nagy-Körösi Krónika. Jegyzetekkel és oklevéltárral ellátva kiadta Szabó Károly-Szilágyi Sándor. Kecskemkét 1856. 25. p.: „Ebanyájú hitetlen pogány bestia kurafija... " stb. 85 RMK XVII. század 6. köt. Budapest 1971. 144.; Szenczi Molnár Albert Psalterium Ungaricum Szent Dávid Királynak és Prófétáinak Százötven Zsoltári. Budapest 1984. 156-160. p. 86 Kiss Áron: A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései. Budapest 1881. 253-254., 270. p.; Studia et Acta Ecclesiastica... III. i. m. 899. p. 87 Hegyi K. i. m. főként 118-163. p.; Uő.: Egy világbirodalom végvidékén. Budapest 1976. (Magyar História) 127-277. p.; Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Budapest 1981. passim.; Uő.: A gyöngyösi ispotály-per 1667-1668-ban (Adatok a „törökösség" fogalmának értelmezéséhez). In: Archívum a Heves megyei Levéltár Közleményei. Eger 1981. 5-26. p. 88 Sárospataki magyar krónika. MDXXIII-MDCXV. Közli: Toldy Ferenc. Magyar Történelmi Tár 4 (1857) 51-52. 61. stb.; Vö.: Harsányt István: Adalékok Sárospatak múltjához. I. Sárospatak 1921. 4-5. p. (A Sárospataki Hírlap füzetei 7.); Istvánffy Miklós: Magyarország története. Ford.: Vidovich György. 2. köt. Debrecen 1868. 597. p.; Takáts Sándor: Régi magyar kapitányok és generálisok. Budapest é. n. 206-207., 346-347. p.; Uő.: A vásrütés. In: Rajzok a török világból. I. köt. Budapest 1915. 367-369. p.; Csorba Csaba: Várak a Hegyalján. Budapest 1980. passin; Vass Előd: Borsod megye török adóztatása az egri vár eleste előtt 1544-1596. Borsodi Levéltári Évkönyv IV. Miskolc 1981. 49-69. p.; Németh Gábor: Szikszót ábrázoló rézkarcok a XVII. századból. A Miskolci Herman Ottó múzeum Közleményei 24 (1986) 59-68. p. 89 OL, E 213. A Magyar Kamara Archívuma, Városi és községi pecséttel ellátott iratok gyűjteménye, 13. Doboz: Tarcal, 1581. március 22. 90 Tardi György

1: Szikszói győzelem (1588) In: Balassi B. és a 16. század költői i. m. 2. köt. 738-774. p.) 28