Folia historica 19

I. Tanulmányok - Németh Gábor: „Ez világi birodalmoknak változások... " - A hegyaljai mezővárosok és a török hódítás

91 Lásd a 87. jegyzetben idézett irodalmat, valamint: Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabb kori adattára. Szerk.: Varga Gáborné stb. Miskolc 1970. 26-27., 40. p. (A megyei monográfiák részletes felsorolásával) 92 Babocsay /. i. m. 73. p. 93 TiREL, Protocollum Judicis Primarii et Senatus Oppidorum Sáros Nagy Patak et Tolcsva. Tom. 4. (1669-1678) 11-12. p. 94 Lásd a 90. jegyzetet! Valamint Takáts S.: Régi magyar kapitányok és generálisok, i. m. 26. p.; Dobos Ilona: Tarcal története a szóhagyományban. Budapest 1971. (Néprajzi tanulmányok) 63., 65. p. 95 Sárospatak, Tiszáninneni Református Egyházkerület Múzeuma, Ltsz.: 1961. 26. (Jonas Osterlamb 17. század utolsó harmadában működő eperjesi kannagyártó mester műve); Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Történelmi Képcsarnok, Ltsz.: 11722. (Zrínyi Miklós tatár foglya, 1664 - a Magyarországon nyilvánvalóan közismert ábrázolás szolgált pontos előképül a tiszadorogmai kannához); uo.: Ltsz.: 4640.; Országos Széchényi Könyvtár, Ap. Hung. Ltsz. 2584. (Báthori Zsigmond tatár foglya); A török kutyaként sárkányként, vagy kutya által kísérve jelenik meg a „tizenötéves háború" idején a Rudolf-kori udvari művészet allegorikus politikai ábrázolásain és az egész korszak rézkarcain, a nagyközönségnek szánt sokszorosított grafikai eljárással készült röplapjain és más képeken. Vö.: pl.: Galavics Géza: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet. Budapest 1986. passim (pl.: Hans von Aachen: Allegória a 15 éves háború kezdetére, 1603/4, Bécs, Kunsthistorisches Museum) 96 TiREL, lásd 93. jegyzet, 12. p. (Eger, 1680. október 12.) 97 Lásd 87. jegyzet, valamint: Hegyi K. i. m. 129. p.; Földváry A. i. m. 160-180. p.; TiREL, Zsoldos gyűjtemény, A II. 273.3. Oltalomlevél a hódoltságbeli prédikátorok és diákok számára, Eger, 1685. április 8. 98 ZmLt, Tokaj lt.-а: pl. Bethlen Gábor fel menti Tokajt a beszállásolás alól, Fogaras, 1629. január 2., Gyimesi Forgács Miklós felső-magyarországi főkapitány oltalomlevelei, Sárospatak, 1644. február 18., 1644. július 29., I. Rákóczi György felmenti Tokajt a beszállásolás és a fuvarozás alól, Tokaj, 1648. augusztus 20. 99 Dankó Imre: A Caraffa-járás emlékei. In: Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből. 1686-1688. Szerk.: Szita László. Pécs 1987. 203. p.; Kállói Fényes ezt így fejezte ki: „De Isten ő népét, mint ő örökségét ez iránt is nem luidgya. " Kállói Fényes I: 1644. évi verses krónika i. m. 24. p. 100 Bartha B. i. m. 2-4., 6. p.; A várost nem a kőfalak szélességéért, hanem a benne lakókért kell becsülni, írta a Bibliára hivatkozva Balla nagykőrösi krónikájában: Balla G. i. m. 24.p. 101 Kállói Fényes István: Debreczen várossának siralmas esetinek és keserves s gyászos passióinak rövid versekben le rajzolt consigatiója. (Strassaldo 1675-ös dúlásáról) RMKT. XVII. század. 10. 30-36. p. 102 Makkai L.: Mélius i. m. 69. p. 103 Kállói Fényes /.: 1664. évi verses krónika i. m. 28. p. 104 Itt csupán néhány, tanulmányunkhoz is analógiaként alkalmazható pédát említve: A magyarok azért kötöttek frigyet a törökkel, „hogy mind a két részrül nagy hatalmas ellenségük" ne legyen (Sárospataki magyar krónika) i. m. 66. p. -1604). Bethlen Gábor a törököt „pajzsul való oltalom''-пгк nevezi: Bethlen Gábor végrendelete (1629. In: Magyar gondolkodók 17. század, i. m. 104-119. p.); ,, Hazánk állapotja az üllő és verő között úgy vagyon, mint két ajtósark között" (Kendi Sándort idézi Renda К:. Bocskai i. m. 27. p.); „két körülöttünk való monarcha" {Uo.: 41. p.); Alvinczi szerint 29