Folia historica 19
I. Tanulmányok - Németh Gábor: „Ez világi birodalmoknak változások... " - A hegyaljai mezővárosok és a török hódítás
veszi eszében magát, hanem mind két fiileire bátran aluszik, örül, vigad, vendégeskedik, tombol, mintha semmi gondja sem volna. " Az ilyen népre a biblia szavaival kimondatott a szentencia: el kell vesznie. Mélységes pesszimizmusában inkább csak lelki vigaszként jegyezte meg hallgatóságának: „Feltámad még mint a hajnal a te világosságod ", 5 7 Medgyesi prédikációiban szinte azonnal állást foglalt a gyorsan pergő eseményekkel kapcsolatban, s ezzel a lelki vigaszon túl elvi álláspontot szolgáltatott sárospataki híveinek és olvasóinak. 1657 júniusának közepén lengyel hadak pusztították végig nagy kegyetlenséggel Munkács és Beregszász környékét. Medgyesi június 24-én az „Igaz magyar nép negyedik Jajja" című prédikációjában vette bonckés alá az eseményeket. A kegyetlenkedések részletes taglalása után felszólította híveit: nem elég a puszta szánakozás, „segélleni is tartozunk", aki teheti karral és karddal, aki nem, könyörgéssel és végül penitencia tartással. 5 8 Medgyesi puritánus elvei miatt szembekerült ugyan II. Rákóczi Györggyel, de a Rákóczi-ház iránti hűsége válságos pillanatokban mindig a fejedelem mellett mozgósította. Ezzel magyarázhatók fenti fegyverbe szólító sorai is. Egy-egy pataki prédikációját II. Rákóczi Györgynek, illetve ifjú feleségének, az ekkor még református Báthori Zsófiának ajánlotta. A Magyarok hatodik Jajjában (1660) a török által letett II. Rákóczi Györgyöt tekintette törvényes fejedelemnek. Az események láttán borúlátása ebben a prédikációban csúcsosodott ki: „Oda vagyon Aegyptus, oda Erdély s Magyar Ország jobrészént. " A wittenbergi hagyományt, Károlyi apokalipszisre vonatkozó számítgatásait felelevenítve a teljes pusztulást, a történelemben megismétlődő „ fatalesperiodi" bekövetkezését hirdette, 5 9 1657-59 között elhangzott többi sárospataki prédikációjában a praxis pietatis szellemében a hit és megbékélés áll az előtérben. A török vigasztaló énekek és török elleni imádságok gazdag hagyományához kapcsolódva (Szegedi Gergely, Huszár Gál, Palatics György stb.) maga is írt egy ilyen jellegű művet, az Ötödik Jaj függelékeként pedig közölte Kemény János közismert török imáját. 6 0 (Isten segítségül hívását például Szenczi Molnár a béketűrés, belenyugvás, vallás vigasztalása mellett háború idején szükségesnek ítélte, amely sokszor váratlan módon teljesülhet be. 6 1) A Medgyesi-féle puritánus szemléletet követte Komáromi Csipkés György (1628-1678), Debrecen lelkipásztora. Igaz hit című 1666-ban, Szebenben kinyomtatott kötetében két prédikációja is foglalkozik a törökkel. Már ajánlásában azzal mentegeti magát, hogy „az Isten igazságos Ítéletiből, nemzetünkre siető bokros háborúságok és rettenetes zűrzavarok miatt" húzódott el prédikációinak kiadása. A nép nyomorúságát az egykori izraeliekéhez hasonlítja, „ mellyben, ha a tűz és fegyver valamit csillapodott, a sok gyászt és jajjt szerző döghalál ismét helyében következett, melly felhágott az ablakokra, béhágott a palotákba és igen megpusztította a maradékot. " 6 2 A háborúk és pestis tehát - szerinte is — bűnei büntetéseként pusztítja a nyomorult népet. Komáromi több más szerzőhöz hasonlóan önálló kötetet is szentelt a pestis okainak megvilágítására. „Nyilván ő (ti. Isten) adta ezt a döghalált ez Magyar Izraelben. " Ezért ellenez minden orvoslást, hiszen úgysem futhat el senki az Úr akarata elől. Kortársaihoz hasonlóan beletörődésre inti olvasóit. 6 3 Komáromi szerint a legfőbb ellenség a török. Két prédikációjában is a biblia Góggal és Magóggal azonosította, s az anyaszentegyház ellen fegyverkező sátán szolgájának tekintette. 6 4 A korábbi hagyományoknak megfelelően megkülönböztette a „napkeleti" és a „napnyugati" Antikrisztust; az előbbiek az „ arábiabéliek, saracénusok, tatárok, törökök és a hozzájuk tartozók", míg az utóbbin a pápát érti. Teológiai elveken nyugvó tanácsát a következőkben foglalta össze: 14
