Folia historica 19

I. Tanulmányok - Németh Gábor: „Ez világi birodalmoknak változások... " - A hegyaljai mezővárosok és a török hódítás

veszi eszében magát, hanem mind két fiileire bátran aluszik, örül, vigad, vendégeskedik, tom­bol, mintha semmi gondja sem volna. " Az ilyen népre a biblia szavaival kimondatott a szentencia: el kell vesznie. Mélységes pesszimizmusában inkább csak lelki vigaszként jegyezte meg hallgatóságának: „Feltámad még mint a hajnal a te világosságod ", 5 7 Medgyesi prédikációiban szinte azonnal állást foglalt a gyorsan pergő eseményekkel kapcsolatban, s ezzel a lelki vigaszon túl elvi álláspontot szolgáltatott sárospataki híveinek és olvasóinak. 1657 júniusának közepén lengyel hadak pusztították végig nagy kegyetlenséggel Munkács és Beregszász környékét. Medgyesi június 24-én az „Igaz magyar nép negyedik Jajja" című prédikációjában vette bonckés alá az eseményeket. A kegyetlenkedések rész­letes taglalása után felszólította híveit: nem elég a puszta szánakozás, „segélleni is tar­tozunk", aki teheti karral és karddal, aki nem, könyörgéssel és végül penitencia tartással. 5 8 Medgyesi puritánus elvei miatt szembekerült ugyan II. Rákóczi Györggyel, de a Rákóczi-ház iránti hűsége válságos pillanatokban mindig a fejedelem mellett mozgósította. Ezzel magyarázhatók fenti fegyverbe szólító sorai is. Egy-egy pataki prédikációját II. Rákóczi Györgynek, illetve ifjú feleségének, az ekkor még református Báthori Zsófiának ajánlotta. A Magyarok hatodik Jajjában (1660) a török által letett II. Rákóczi Györgyöt tekintette törvényes fejedelemnek. Az események láttán borúlátása ebben a prédikációban csúcsosodott ki: „Oda vagyon Aegyptus, oda Erdély s Magyar Ország jobrészént. " A wit­tenbergi hagyományt, Károlyi apokalipszisre vonatkozó számítgatásait felelevenítve a teljes pusztulást, a történelemben megismétlődő „ fatalesperiodi" bekövetkezését hirdette, 5 9 1657-59 között elhangzott többi sárospataki prédikációjában a praxis pietatis szel­lemében a hit és megbékélés áll az előtérben. A török vigasztaló énekek és török elleni imád­ságok gazdag hagyományához kapcsolódva (Szegedi Gergely, Huszár Gál, Palatics György stb.) maga is írt egy ilyen jellegű művet, az Ötödik Jaj függelékeként pedig közölte Kemény János közismert török imáját. 6 0 (Isten segítségül hívását például Szenczi Molnár a béketűrés, belenyugvás, vallás vigasz­talása mellett háború idején szükségesnek ítélte, amely sokszor váratlan módon teljesülhet be. 6 1) A Medgyesi-féle puritánus szemléletet követte Komáromi Csipkés György (1628-1678), Debrecen lelkipásztora. Igaz hit című 1666-ban, Szebenben kinyomtatott kötetében két pré­dikációja is foglalkozik a törökkel. Már ajánlásában azzal mentegeti magát, hogy „az Isten igazságos Ítéletiből, nemzetünkre siető bokros háborúságok és rettenetes zűrzavarok miatt" húzódott el prédikációinak kiadása. A nép nyomorúságát az egykori izraeliekéhez hasonlítja, „ mellyben, ha a tűz és fegyver valamit csillapodott, a sok gyászt és jajjt szerző döghalál is­mét helyében következett, melly felhágott az ablakokra, béhágott a palotákba és igen meg­pusztította a maradékot. " 6 2 A háborúk és pestis tehát - szerinte is — bűnei büntetéseként pusztítja a nyomorult népet. Komáromi több más szerzőhöz hasonlóan önálló kötetet is szen­telt a pestis okainak megvilágítására. „Nyilván ő (ti. Isten) adta ezt a döghalált ez Magyar Izraelben. " Ezért ellenez minden orvoslást, hiszen úgysem futhat el senki az Úr akarata elől. Kortársaihoz hasonlóan bele­törődésre inti olvasóit. 6 3 Komáromi szerint a legfőbb ellenség a török. Két prédikációjában is a biblia Góggal és Magóggal azonosította, s az anyaszentegyház ellen fegyverkező sátán szolgájának tekin­tette. 6 4 A korábbi hagyományoknak megfelelően megkülönböztette a „napkeleti" és a „nap­nyugati" Antikrisztust; az előbbiek az „ arábiabéliek, saracénusok, tatárok, törökök és a hoz­zájuk tartozók", míg az utóbbin a pápát érti. Teológiai elveken nyugvó tanácsát a követ­kezőkben foglalta össze: 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom