Folia historica 19

I. Tanulmányok - Gát Eszter-Király Péter: Magyar-olasz zenei kapcsolatok Monteverdi korából (1567-1643)

Marenzio stb.) a kompozícióit. Alighanem megalapozott tehát az a feltételezés, hogy ezek az alkotások Mosto révén eljuthattak és megszólaltak az erdélyi udvarban is. További vizsgálatot érdemel viszon az a kérdés, hogy vajon vásárolt avagy vásároltatott-e, illetve esetleg másoltatott-e Mosto kottákat a gyulafehérvári együttes számára. Egy ilyen feltevés azért jogos, mert Mosto padovai működése idejéről dokumentálható különféle énekes szerkönyvek beszerzése.

10

4 Végül minden bizonnyal joggal feltételezzük, hogy megszólaltak az erdélyi udvarban a Báthoryaknak ajánlott Palestrina és de Monte művek is. Bethlen korából sajnos nincs annyi támpontunk sem, mint Báthory idejéből. Egyedül Don Diego de Estrada már említett beszámolójában találunk utalást a korban Európa-szerte népszerű olasz szcénikus bajvívó táncra, a barrierára, amelyet a spanyol 1628 farsangján huszonnégy apródnak megtanított.

10

5 Érdemes emellett utalni arra is, hogy Bethlen 1628. március 8-án, a kassai református főlelkésznek, Alvinczi Péternek írott levelében beszámolt egy balettről. E szerint: „Az másik szombaton ... az fejedelem Asszony instituált volt egy tánczot, kiben 30 persona volt, igen szép inventio vala, maga Mars volt a Fejedelem Asszony, Alvinczinek [a lelkész fiának, aki az udvarban szolgált] imponálta volt Mercurius tisztinek repraesentálását. О jővén be elöl szép gestusokkal és illendő perorálással hoza hírt az egész actus felöl, öltözeti is illendő lévén; császár előtt is nevezetes lött volna az a balleth".

10

6 E mitologikus balett zenéje sajnos ismeretlen. Kétségtelen azonban, hogy megrendezésében része lehetett a nem sokkal korábban Itáliából megérkezett Estradának. Noha a fejedelem erre nem utalt, de a közreműködést valószínűsíti Estrada már hivatkozott beszámolója, valamint Georg Kraus egy megjegyzése, amely szerint a spanyol olasz nyelvű színdarabokat is előadott.

10

7 A fejedelmi udvarnál tapasztalhatókkal ellentétben a nyugat-és felső-magyarországi városokból, továbbá az erdélyi szász városokból, gazdag kottaanyaggal rendelkezünk. A szabad királyi városok fennmaradt kottái között, illetve az ottani 16-17. századi egyházi és iskolai kottajegyzékekben, olasz kompozíciókat is találunk.

10

8 Ilyenek ismertek a pozsonyi káptalantól (1617),

10

9 Wigeleb soproni kántortól (1629),

11

0 a brassói gimnáziumból (1630),

11

1 a nagyszombati jezsuitáktól (1632),

11

2 a lőcsei evangélikusoktól (17. sz. első fele),

11

3 a soproni evangéliusoktól (1650),

11

4 és a pozsonyi evangélikusoktól (1651),

115 valamint a csíksomlyói ferencesektől.

11

6 E gyűjteményekben olaszoktól a leggyakrabban G. Fattorini, A. Gabrielli, G. Gabrielli, T. Massaini, A. Savetta, G. Rovetta, O. Vecchi, L. Viadana müvei, továbbá a Monteverdi-követő La Cecchina és Alessandro Grandi madrigáljai szerepelnek. Monteverdi kiadvány azonban csak egy jegyzékben található, a pozsonyi evangélikusok 1651 -es inventáriumában, egy „Messe a 4 con Salmi a 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. et con Istromenti d'l Imo Monteuerde".

1

1

7 Emellett a Kájoni kódexben is sikerült azonosítani két Monteverdi kompozíciót, de ezek közül az egyik név nélkül szerepel ott, míg a másik tévesen Ludovico Viadana műveként.

11

8 Az olasz népszerű zene bizonyos fokú magyarországi elterjedtségét jelzik Balassi már említett olasz nótajelzései, valamint az 1651-ben közreadott katolikus énekeskönyv, a Cantus Catholici, egyik dallama, amely a 16-17. század fordulójának egyik olasz táncmelodiáján, a Giromettán alapul.

11

9 Egy 1603-as keltezésű német lantkönyvben, az augsburgi Philipp Haihofer kéziratában található Johannes Bakfark, Bakfark unokaöccse, nevével egy Gagliarda. Ez a gagliarda-típusnak egy olyan olasz mintákon alapuló változata, amely 1600 körül számos országban kedvelt volt.

12

0 Néhány Magyarországgal kapcsolatba hozott táncdallam található olasz nyomtatványokban is. Giorgio Mainerio művében IIprimo libro de balli (Venezia, 1578) egy négyszólamú együttesre feldolgozott melódia Ungaresca címmel jelent meg.

12

1 Ez a ma jól ismert tánctétel nyilvánvalóan korabeli magyarországi zenét örökít ránk, hiszen bizonyos jelleg52