Folia historica 19

I. Tanulmányok - Gát Eszter-Király Péter: Magyar-olasz zenei kapcsolatok Monteverdi korából (1567-1643)

Lott-Helmuth Osthoff-Werner Wolffheim. Berlin 1929. 47. p.; A városokból fentmaradt zenemüvekről az eddigi legjobb - habár távolról sem teljes - összefoglalást lásd MZTII. 348. és köv. p. L. még: Hudobné inventáre a repertoár vicichlasnej hiidbv na Slovensku v 16.-17. Storocí. Kör.: Jana Kalinayová. Bratislava 1994. (Németül: Musikinvenlare und das Repertoire der Mehrstimmigen Musik in der Slowakei im 16. und 17. Jahrhundert, Bratislava 1995.) 109 Pór Antal: A pozsonyi társas-káptalan egyház levéltára. Történelmi Tár 1885.; Novacek, Zdenko: Music in Bratislava. Bratislava 1978. 258-259. p. 110 Házi Jenő: Adatok Sopron zenetörténetéhez a Zeneegyesület megalapításáig. (Kézirat. Budapest Zenetudományi Intézet) 52-55. p.; Bárdos Kornél. Sopron zenéje a XVI-XVIII. században. Budapest 1984. 45^8. p. 1 14 Gross, Julius: Zur ältesten Geschichte der Kronstadter Gymnasialbibliothek. Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde. Neue Folge XXI (1887) 653. p. Anhang. VI. 112 Budapest, Egyetemi Könyvtár, Kézirattár. J. 1. 113 MZT II. 411. 114 Bárdos К. i. m. 63-64. p. 226. jegyz. 115 Rybaric, Richard: Stredovek, renesancia, bárok. Bratislava 1984. Dejiny hudobnej kultúry na Slovensku. I. 59. p. 116 MZT II. 183.; Az említett Viadana nyomtatvány ma ismét Csíksomlyón található. 117 Rybaric, R. i. m. I. 59. p. Papp Ágnesnek, a Kájoni kódex közreadójának, szóbeli közlése. Segítségét ezúton is köszönjük. 119 Szabó István: Ujabb adatok a XVI-XVII. századi magyar zene forrásaihoz. Zenetudományi Dolgozatok 1989. Budapest 1989. 64, 79. p. 120 Bakfark Valentin: Opera omnia. III. Kisebb művek. Közr.: Homolya István-Benkö Dániel. Budapest 1981. 54. p.; Johannes Bakfark azonban aligha tartható a darab komponistájának, hiszen a Gagliarda több korabeli forrásban is megtalálható szerző nélkül, valamint Hainhofer lantkönyvében ugyanez majdnem egyező formában, de díszített ismétlésekkel a francia Vaumesni 1 neve alatt is felbukkan. így inkább arra gondolhatunk, hogy az erdélyi származású Johannes Bakfark játszotta a darabot, lásd még Király Péter: Lantjáték ... i. m. 194-196, 252-258. p. 121 Brown, Howard Mayer: Instrumental Music Printed Before 1600. Cambridge, Mass. 1965. 297. p.; Szabolcsi Bence: A XVI. század magyar tánczenéje. In: Vö.: A Magyar zene évszázadai. I. köt. Budapest 1959. nr. 7. (Paix 1583-as orgonatabulatúrája nyomán); MZT II. 497, 500. p. 122 Vö.: Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene ütempáros rétege. Magyar Zene XXVIII (1987) 4. sz. passim; Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népi dallam. Magyar Zene XXIX. (1988) 199-200. p. 123 Brown, H. M. i. m. 304. p.: MZTU. 497-499. p. 124 Szabolcsi В.: А XVI. század ... i. m. nr. 4-6.; MZT II. 486. és köv. p.; Heckel, Wolf: Tenor Lautten Buch. Straßburg 1556. nr. 46 Ein Bocks Tantz; A Passamezzo Ungaro és a Bassa Honorata további konkordanciáit 1. Мое, Lawrence IL: Dance Music in Printed Italian Tablatures from 1507 to 1611. (Kéziratos disszertáció.) Harvard University, 1956. 264-265. p.; Köszönettel tartozunk Szabó Istvánnak azért, hogy a Bocks Tantzra felhívta a figyelmünket. 125 Ujabban felbukkant az észak-olaszországi Castelfrancóban egy Giovanni Pacoloninak tulajdonított 1565-ös keltezésű lanttabulatúra, amelyben a darab (Pass'emeso detto L'ongaro) a meglepő „Valentim Bachsen" (sic!) szerzőnévvel szerepel. Vö. Rossi, 61