Folia historica 19
I. Tanulmányok - Szemán Attila: A Rákóczi-szabadságharc időszakának „labanc" rézpénzei
ben a leletben ugyanis a Selmecbányái és kassai rézpolturák vegyesen fordulnak elő, sőt néhány bányapénz is található. Az ellenjegyeket is mindkét fajtára ráverték. Ezért alighanem Rákóczi saját tulajdonában lévő rézpénz is nyilván mindkettőt tartalmazta. Részemről e két fajta rézpénzt együttesen az egykorú vörös poltura névvel jelölöm. Az átveretett rézpénzek - az Eperjesen vert szükségpénzek kivételével - tehát túlnyomóan a vörös polturákat jelentették, ellenjeggyel vagy anélkül. Bár nem ismerünk koncét rendelkezést arra vonatkozóan, hogy Rákóczi a kuruc időkben tiltotta volna ezen császári kibocsátású rézpénzek használatát, a kuruc hatóságok nem nézték jó szemmel ezt. Nem is nézhették jó szemmel, mert a kuruc államnak nem lehetett érdeke, hogy saját kibocsátású rézpénze mellett más rézpénz is forogjon. Emellett Lipót 1704. október 17-étől rendelelettel is megtiltotta a kurucok rézpénzeinek elfogadását, bár a császári hatóságok nyilván már kezdettől fogva nem fogadták el ezeket a „rebellis" pénzeket. A kurucok már csak ezért is ellenintézkedésekre kényszerültek. Rákóczinak azonban egyéb, politikai jellegű okai is lehettek a vörös polturák bevonására. Mint azt több helyen leírták, a Rákóczi-felkelés kitörésének egyik közvetlen oka az volt, hogy a felvidéki vármegyékben igen nagy volt a vörös polturákkal kapcsolatos elégedetlenség. 6 2 Maga a kamara ezzel a pénznemmel fizette minden munkását, s nem is lehetett más pénzt látni, az adóhatóságok mégis ezüstpénzt követeltek, saját kibocsátású pénzüket nemfogadták el. 6 3 Végül 1703. február 1-jei betiltásuk után sem változtatták át ezeket rendes forgalmi pénzre. Rákóczinak amúgy is problémát jelentett, hogy maga is rézpénz kibocsátásra kényszerült, ha ideiglenesnek szánta is azt. így legalább a császári elnyomás ezen emlékeit tüntethette el. Minthogy a kuruc rézpolturákat már 1704. január 28-tól, a libertásokat pedig 1704 júliusától folyamatosan verették, a vörös polturáknak már 1704 jelentős részében sem lehetett szerepük a kuruc területeken. Ennek ellentmondani látszik a zólyommócsai (Molca) lelet, amelyben kuruc libertások Selmecbányái rézpolturák és néhány bányapénz együtt fordul elő. 6 4 Lehetséges, sőt valószínű válasz erre, hogy amíg a kuruc rézpénzek kuruc területen kiszorították a vörös polturákat, addig a labanc kézen levő területeken az tovább foroghatott. Annak ellenére, hogy egyszer Lipót már betiltotta ezek használatát. Rajtuk volt viszont a koronás L betű, ami nagyon megfelelt a labanc igényeknek, hasonlóképp a néhány bányapénzen. Szükség volt ezekre, hiszen az ezüstpénz nem hogy szaporodott volna, de egyre kevesebb lett az egész országban, beleértve a császári fennhatóság alá tartozó részeket is. Ez utóbbi megfigyelések részben magyarázatot adnak arra a kérdésre, hogy mi módon kerülhetett a hármas ellenjegy az 1699-es Selmecbányái bányapénzre (9/A, В ábra). A bányapénzek eredetileg egészen más célra készültek mint a rézpolturák. Ez a darab készítési ideje után alighanem éveken keresztül ténylegesen bányapénzként funkcionált. A Rákóczifelkelés kitörése után viszont már nem valószínű, hogy sokáig használták. Igaz ugyan, hogy báró Hellenbach, Rákóczi főkamaragrófja is használta - sőt a körülmények kényszere miatt fokozottan használta - az élelmiszer raktárak hagyományos rendszerét a bányászok ellátásának érdekében, de aligha a régi bányapénzek segítségével. Levéltári adataink egyelőre nem teszik azt sem biztossá, hogy mindenhol bányapénzek segítségével bonyolították-e az élelmiszer elosztást, ismerjük azonban az 1704-es veretű óhegyi bányapénzt. 6 > Ez arra utal, hogy inkább új bányapénzeket vertek, ami nem okozhatott különösebb problémát. Eredeti használati körükön kívül rekedtek, a megítélésük mindkét oldalról a vörös polturákéhoz lehetett hasonló, amelyekhez koronás nagy L betűt viselő előlapjuk révén is hasonlítottak. Valószínűleg ezért voltak együtt velük mind a nyitraszucsányi mind a zólyommócsai leletben. Azt is meg kell említenem, hogy a hasonló formátumú Selmecbányái bányapénzek közül ez a legnagyobb átmérőjű (23 mm), alig kisebb mint a rézpolturák. Az ellenjegy felte103
