Folia historica 19
I. Tanulmányok - Szemán Attila: A Rákóczi-szabadságharc időszakának „labanc" rézpénzei
hetően azért került az előlap jobb felső részére, mert a hátlapon nem a szokásos monogram, hanem a bányász-szimbólum szerepel. Lipótvár 1703 decemberében, ugyancsak a felvidéki hadjárat során került a kurucok ostromgyürűjébe. A vár parancsnoka báró Karl Schwarzenau tábornok volt. 1704. november 28-án, Érsekújvár elfoglalása után, de la Motte francia ezredes tervei szerint maga Rákóczi kezdi el ostromolni, de a szerencsétlen nagyszombati csata, 1704. december 26. után kénytelen felhagyni az ostrommal. 1705 januárjától aztán ismét erősebb lett a kuruc ostromzár, és ennek folytán egy idő múlva pénzben és élelemben igen nagy hiányt szenvedtek a helyőrség katonái. Ez a helyzet annyira fokozódott, hogy augusztus 7-ig, amikor Herbeville tábornok meghozta a felmentést, már kis híján feladták a várat. Lipótvár esetében nehezebb helyzetben vagyunk mint Eperjesnél, mert az itteni szükségpénzverésről még szűkös levéltári adataink sincsenek. így egyetlen lehetőségünk, hogy az éremanyagból, illetve az eddigi numizmatikai szakirodalomból induljunk ki. Két fajta szükségpénzt vertek Lipótváron, egy nagyobb kétoldalas és egy kisebb egyoldalas típust. A kétoldalas típus (kat. 12-16. sz. 12/A, B, 13/A, В kép) előlapja összefonódó nagy LS betűkből álló monogramot és az 17-05 évszámot ábrázolja. Hátlapján az EX NECESITATE illetve PRO NECESSITATE felirat és a kartusba fogalt X értékjelzés látható. Az egyoldalas típuson (kat. 17-23. sz., 14. kép) ugyancsak az összefonódó LS monogramot verték ki. 12/A, B. Lipótvári veretű kétoldalas szükségpénz elő- és hátlapja (EX NECESITATE) Az LS monogram értelmezése során többféle magyarázat merült fel. Ezek közül a legrégebbi Kaprinay Istváné, aki Leopold-Stadtnak értelmezte. 6 6 Schoenwisner később a Sub Leopoldo, illetve a Salva Libertate feloldással szolgált, 6 7 Schlickeysen Leopold-Schemnitzel. 6 8 Erdy, miután sorra vette az addigi változatokat a Leopoldstadt és a Leopoldopolis Schwarzenau feloldásokat fogadja el egyenrangú lehetőségként. 6 9 Huszár régebbi tanulmányában a Leopoldopolis-Schwarzenau variáció mellett voksolt, míg újabb írásában a Leopold-Schwarzenau jelent meg. 7 0 Ez utóbbi alkalmasint toll- vagy nyomdahiba lehet, s Huszár valódi véleménye az előzővel egyezhetett. Részemről úgy gondolom, hogy amíg hiteles egykorú iratokban nem bukkanunk rá a biztos magyarázatra, nehezen választhatunk Erdy két variációja között. Igaz, hogy a kuruc 104
