Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Őze Sándor: Nádasdy Tamás és az örményesi pálos kolostor

Nádasdy II. Lajos királyi titkáraként a zalavári apátságot fizetségül kapta, amelyet úgy kezelt, mint családi birtokot. A kolostor ügyeit apja intézte, aki oda is költözött családostól. Fia távol élt és csak a jövedelmeket szedte be. Bár Mályusz felhívta a figyelmet, hogy a mélyen vallásos Nádasdy Zalaváron tartózkodtában felkelt a hajnali zsolozsmákhoz. Nádasdy, mint annyi más, valóban csak jövedelmi forrást látott az apátságban, ennek okát Mályusz abban a rendszerben látta, amely az apátokat világiakkal cserélte fel és a 16. századra átalakította az emberek felfogását. Zalavár további sorsa mind a Nádasdy birtokokra, mind a dunántúli kolostorokra jellemző. Nádasdy, mikor 1534-ben megvált tisztjétől (ez volt Ferdinánd feltétele a kanizsai birtokokért, Kanizsai Orsolya fiúsításáért), kikötötte, hogy továbbra is ő jelölhesse ki utódját. így is történt, utódjának rokonát Hassághy Ferencet tette, aki világi, csládos ember volt.

2

6 A királynak feltétele az volt a beiktatáshoz, hogy az ekkor már idős özvegy ember vegye fel a papi rendet és két éven belül lépjen be a szerzetbe. Ez általános lehetett, mert Devecseri Choron János is ugyanerre köteleztetett Tihany esetében, természetesen valamennyien a katonai védelemért is felelősek voltak. Hassághy azonban soha nem lépett a rendbe, két év múltán még mindig nem volt javadalmában, azt továbbra is Nádasdy-várnagyok irányították. Hassághy utolsó levele 1541-ben kelteződött, melyben Gergely Bárándi plébánosnak szolgálataiért egy malmot ajándékozott Esztergálban, melyet a plébános két gyermeke és a jövőben nemzendők is örökölhettek.

2

7 Hassághy 1544-ben már nem élt. Az ügyeket a Nádasdy familiáris Zoltay testvérek vitték és 10 évig ismét betöltetlen volt a hely. 1553-ban Nádasdy Mezőlaky Ferencet jelölte az apáti székbe.

2

8 Mezőlaky szintén nem volt felszentelve. Az ő személye több szempontból is tipikusnak mondható. Menyezői Mezőlaky Ferenc családja egyházi vonalon emelkedett fel. Sömjén Antal kapornaki apáttal állt rokonságban (valószínűleg nagybátyja volt anyai ágon). A későbbi apát Zily Albert is unokatestvére, akivel előbb riválisok voltak, majd kölcsönösen segítették egymást. Húga férjének családjában, a Hereházi Here családban is találunk egy személyt, aki a zalavári konvent jegyzője. Mezőlaky egyházi pályán szolgáló kiterjedt családja ellenére sem lépett ilyen pályára, sőt megvetette a szerzeteseket.

2

9 Világi személyként előbb a kapornaki konvent jegyzője, majd annak prefektusa volt. 1532-ben a kolostor sikeres védelméért az apáttól birtokadományt, a királytól címerbővítést kapott. Erőszakos természetű katona volt.

3

0 (Végrendeleteiben megemlékezik azokról, akiket megölt vagy megnyomorított.) Zalavári tartózkodása idején nem volt sok mondanivalója az egyházi ügyekről. Nádasdyhoz írt leveleiben gazdasági és katonai kérdésekről van szó. Kétségtelen, hogy ott nagy szükség volt rá. Meg tudta védelmezni, őrizni a kolostor népét és javait. Szinte teljes egészében újrarakatta a düledező falakat.

3

1 1561 augusztusában írta Csányi Ákos, hogy Zrínyi familiárisa, Zoltay András megveretett egy özvegyet, aki panaszkodott rájuk, mert a „tikokat, ludakat nem csak lopva vitték." Mezőlaky kikerítette a verekedőt és véresre verette. Egy más esetben Csányi gúnyosan „nagyságod barátjá"-nak mondta a meg nem nevezett támadót, akinek szolgái nyíltan raboltak marhát, gabonát, verték a jobbágyokat, kezüket, lábukat megfúrták, úgy kínozták. Az ellenfelet az apát indítványára megtámadták a csányi egyháznál 100 lóval. „Egy horváth tollas pajzzsal kopja hajtva, csak kopjahegyen visel három ludat." - írja az elfogott, meg nem nevezett fosztogatóról. „Megmenteném a ludakat."

3

2 95