Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Őze Sándor: Nádasdy Tamás és az örményesi pálos kolostor

A vita különben az erdő vágása miatt robbant ki, amely a kolostor tulajdona és jövedelmi forrása volt, ugyanakkor a végvárak erődítéséhez is tartozott anyagot szolgáltatni. így állandó volt az összeütközés a tiszttartók és a remeték között. Csányi még apja esetére hivatkozik. „Szegény atyám báná az erdővágást, az én embereim igen vágják az erdőt. Az én atyám igen örömest szolgált Kegyelmednek. Bizony nekem úgy tetszett, hogy én is jámborul szolgáltam Kegyelmedet." A szerzetesekkel szemben azonban ő is tehetetlen. „Mert ha én egy kis madárkát, kit ökörszemnek hívnak, megsitnék, nagy messze elhatna az illata, ha más ember egy kövér bialt megsütne, csak szomszédjának sem lenne hírével, ha én hátra esném is az első fogam törnék ki... Bizony ha a vikáriuson állna, márul holnapra nem élnék." A vita eldöntése végett kéri Nádasdyt, parancsoljon a vikáriusnak, hogy rajta és panaszló társán kívül „farátor" (Fráter) Máté és István a remeték szolgája is idéztessék meg, mert ha ez a négy személy nem lesz jelen, akkor nem nyomozható ki az igazság. Ő ígéri, hogy a kijelölt napra ott lesz, még ha meghalna is, meghagyja atyafiainak, hogy vigyék oda, mert őt jobban sérti a főúr egyetlen „haragtekintete", mint mást szitka. A kolostor felgyújtása előző nyáron történhetett. Erre utal, hogy ekkor már rózsabokor virágzott az ajtó mellett. Csányi szégyenkezett az eset miatt, mivel mint katonai parancsnoknak, neki kellett volna az 1550-es évek elején, a háborúnak betudhatóan megélénkülő török rablóportyáktól megvédelmeznie a kolostort és kincseit, valamint az ott nyugvó Kanizsaiakat. Ezt mint láttuk, korábban egy alkalommal meg is tette, a vasládák őrzésével. Annál is inkább szégyenkezhetett, mert megerősített családi fészke, Zalacsány, nem messze feküdt a kolostortól. Katonai tiszttartói szégyenét, amelyet Nádasdy betegségére hivatkozva, az első vádak idején igyekezett elhallgatni, tetézte a remeték panasza, amely gyanús színbe hozta Kanizsai Orsolya előtt. A Kanizsaiak az Ols nemzetségből származnak.

4 A terebélyes nemzetségfa, már az Árpád-korban bizalmi embereket, udvari és territoriális képviselőket adott az országnak. Az Oslokra visszamenő családok a csornai nemzetségi kolostorba temetkeztek.

5 A család legmagasabbra emelkedése egyházi tisztségben történt, Kanizsai János által, aki először királynői belső káplán, utóbb egri és esztergomi prépost, majd egri püspök lett. Demeter esztergomi érsek halála után ő töltötte be e tisztséget, amellett főkancellár is lett. E minőségben ő az első, aki 1394-ben magyarként elnyeri az apostoli szent szék született követe címet, amelyet ettől kezdve utódai is viselhettek.

6 Zsigmond uralkodása kezdetén tanultsága, politikai érzékenysége tette nélkülözhetetlenné. Mint diplomata a padovai egyetemen tanult, ahol 1377-ben az ultramontánok rektorukká is megválasztották. Népes kíséretében egy oxfordi kanonokon kívül két könyvmásolót is találunk. A későbbiekben a nevével fémjelzett főúri liga vezetője. Öccsét, Istvánt, 1390-ben székely ispánná, majd udvarmesterré neveztette ki. Az érsek szemérmetlenül vette magát a vagyonszerzésbe. Kanizsai váruk és a Sopron megyei Szarvaskő mellé a család tíz év múlva további tízet mondhatott magáénak. Már Tkkáts Sándor utalt rá, hogy a Kanizsaiakkal kapcsolatos geneológiák hemzsegtek a tévedésektől és egymás adatait veszik át. Számunkra ez nagy nehézséget okozott a család temetkezési helyeinek kiderítésekor.

7 A csornai nemzetségi temetőbe való temetkezés a névváltozással (Csornairól Kanizsaira) maradhatott abba, János, esztergomi érsek időszakában, a Kanizsai család fénykorában. Nagybátyja, a zágrábi püspök még a csornai monostort pártolta. János érsek mindkét családos testvére támogatta a pálos kolostorokat. A pogányszentpéteri (1381)

8 és az örményesi kis időkülönbséggel épült,

9 I. Miklós tárnokmesterről, mint alapítóról konkrét adatunk is van. Pogányszentpétert pedig II. István, tehát a család másik ága építtethette. Ezt támasztja alá az az adat, amely arról értesít bennünket, hogy Kanizsai László 600 aranyat adott 1433ban a monostor továbbfejlesztésére, azzal a feltétellel, hogy halála után szülei mellé te90