Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Péter Katalin: A haza és a nemzet fogalma az ország három részre hullott állapotában

Feltűnő, hogy egy csoportjuk éppen az ország széthullásával volt kapcsolatban: Még a belső ellentétek legfőbb tünete, a sok pártváltoztatás is inkább erősítette, semhogy gyengítette volna az összetartozás tudatát. Mert sokszor egyazon birtok volt hol az egyik, hol a másik uralkodó hatalma alatt. És a barátságok, ellenségeskedések vagy politikai kapcsolatok ritkán szakadtak meg egy-egy úr pártváltoztatása miatt: Nádasdy Tamás például Ferdinánd pártjáról is szívélyesen baráti kapcsolatot tartott fenn János király hadvezérével, Athinai Simonnal. A két országrész szerződéseiről gyakran tárgyaltak korábban szoros politikai kapcsolatban volt urak. A váradi béke például 1538ban többek között Várday Pál esztergomi érsek és Frangepán Ferenc kalocsai érsek fáradozása eredményeként jött létre. Várday János király, Frangepán Ferdinánd megbízásából működött; nem régen még mindketten János király pártján politizáltak. Az átállásokat is sokszor régi ismerősök szervezték. így az ország egyik leggazdagabb ura Perényi Péter, Thurzó Elek közvetítésével tért János király halála után vissza Ferdinánd pártjára. Eredetileg együtt vettek részt a Habsburg király hatalma kialakításában, majd Perényi - elég hosszú ideig - János mellett politizált. Thurzóhoz fűződő kapcsolata azonban nyilvánvalóan nem szűnt meg közben sem. Tálán még barátok is voltak, mert Thurzó Elek 1540-ben közvetített, majd tiltakozásul lemondott hivataláról, amikor Perényit Ferdinánd két éwel később elfogatta. Egyetlen, minden politikai nézetkülönbség ellenére is egységes együttesként kavarogtak a magyar urak a két király között. És a politika mellett - vagy talán ezen alapult politikai közösségtudatuk is - összefűzte őket ezer rokoni szál. Házasságok révén voltaképpen mindenki mindenki atyafia volt. De a legszorosabban vett családok kapcsolatai is nagy területeket fogtak át. így a Báthoryak sok ágú famíliáját az öröklődés szövevényes viszonyai egyaránt kötötték a nyugati és a keleti országrészhez. Vagy Nádasdy Tämäs, aki éppen 1526 után emelkedett szédületes társadalmi magasságra: sógora, Majláth István révén minden számottevő erdélyi família rokona volt, amikor 1554-ben nádorrá választották. Hasonló helyzetű volt azonban szinte valamennyi méltóság a királyságban. Az uraknak mindkét keresztény országrészben élő érdekeit jól bizonyítja az a tény, miszerint 1552-ben, amikor - még nem tudták, hogy csak átmenetileg - sikerült ezt a két töredéket egyesíteni, a birtokviszonyokon nem kívántak változást. Kimondták: Ferdinánd és János adományai egyaránt maradjanak érvényben.

6 Az összetartozás tudatát fenntartó tények közé sorolható továbbá az értelmiségiek működése. Magatartásuk a három részre hullás idejént világosan tükrözi azt az értést, hogy minden megosztottság ellenére is egyetlen országban tevékenykednek. Nincs nyoma annak, mintha a felségterületek határai akadályozták volna mozgásukat. Igaz, ők, akik az országhatárok felett elterülő „respublica literaris" tagjainak tekintették magukat, rendszerint nemcsak itthon, de egész Európában otthonosan érezték magukat. Sőt, Budai Parmenius István személyében még egy újvilági angol expedícióba is került magyar értelmiségi. Ez ugyan jóval 1570 után, 1581-ben történt, de mint jellemző esetet talán meg lehet itt említeni. A hódoltsági Ráckevén született Budai Parmenius egyébként kolozsvári iskolázás után került előbb Wittenbergbe, majd Oxfordban telepedett le. Más magyar értelmiségiek kevésbé látványos karriereket futottak. Skaricza Máté például, aki ugyancsak Ráckevén született, és talán tanította is Budai Parmeniust, szintén tanult Kolozsváron, majd megjárta fél Európát, de ráckevei lelkészként lett a török áldozata. A mindkettőjüknél idősebb Pesti Gábor még Buda elvétele előtt született Pesten, majd bécsi egyetemi évek után került előbb a gyulafehérvári káptalanba, majd Ferdinánd környezetébe, végül az erdélyi kancelláriába. Valamivel később dolgozott erdélyi kancellárként a Sáros megyei Berzeviczy Márton, aki fiatalon Nádasdy Tämäs embere, majd Ferdinánd kancelláriai titkára volt; több egyetem látogatása után ment János Zsigmond gyulafehérvári udvarába. Szikszai Fabricius Balázs csak rövid 16