Folia historica 18

III. Műhely - elméleti, módszertani, gyakorlati kérdések - Pallós Lajos: Történeti értékpapírok a Legújabbkori Történeti Múzeumban

vény érdekessége az volt, hogy meghatározott mennyiségű búza mindenkori pénzbeli ellenértékére szólt. Ezt az eljárást az előző háborút követő inflációs tapasztalatok indokolták. A II. világháború után három alkalommal jelent meg államadósság kamatozó törlesztéses kölcsön formájában: 1946-ban ugyancsak búzaértékben, 1949-ben az ún. tervkölcsönben, és végül 1957-ben már a Magyar Népköztársaság adósságának részeként. Az államadósságok törlesztéses és járadékkötvényeinek majd minden kibocsátásából rendelkezik a gyűjtemény papírokkal, hiányoznak viszont a dualizmus korai, később konvertált kölcsöneinek néhány kötvénye, azután az 1890-es években kibocsátott Vaskapu-kölcsön és egy-két, kizárólag külföldön elhelyezett kölcsön papírjai. A dualizmus korától kezdve az államkötvények mellett különféle közületek és pénzintézetek törlesztéses kölcsönei is megjelentek. Biztosítékukról az 1897. évi 32. te. rendelkezett, amely megszabta, hogy kibocsátás csak meghatározott követelések és értékek birtokában történhet. A két legnagyobb kötvénykibocsátó pénzintézet a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület, és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank volt. A nagyobb pénzintézetek legjelentősebb kötvényeit, valamint a Budapest Székesfőváros által 1897-től 1946-ig kibocsátott valamennyi kölcsön papírjait őrzi a gyűjtemény. Külön megemlítjük még a gyűjtemény anyagából az 1920-as évek két nagyszabású külföldön elhelyezett kölcsönének a Magyar Városok Egyesített Dollárkölcsönének és a Magyarország Vármegyéinek Egyesített Angol Font kölcsönének a papírjait. c) A nyereménykötvény olyan értékpapír volt, amely a kölcsön ellenében nem csupán rendszeres kamatot és majdani visszatörlesztést ígért, hanem alkalmanként nyereményhúzásokban is részt vett. Ez a fajta papír így két sorsoláson is szerepelt: a törlesztési és a nyereménysorsoláson is. A törlesztési sorsoláson kihúzott kötvényt visszatörlesztették. Tülajdonosa kapott egy ún. nyereményjegyet, amely után kamat természetesen nem járt, de a további nyereménysorsolásokon részt vehetett. Ennek megfelelően a nyereménysorsoláson előbb kihúzott kötvény is szerepelhetett a többi, előre elhatározott időpontokban lezajlott sorsolásokon. A nyereményjegy tehát az élvezeti jegyhez hasonlóan egy más értékpapír korábbi kibocsátásának eredménye, de kiállításától kezdve forgalmazható, a tőzsdén is jegyzett értékpapír. Nyereményjegy tartozott olyan nyereménykötvény-kibocsátásokhoz is, amelyek a kölcsön visszafizetése mellett kamatot nem ígértek, csak rendszeres nyereménysorsolást. Ezeket majd a nyereménypapíroknál tárgyaljuk nyereménykölcsön néven, jóllehet a két eltérő feltételekkel rendelkező értékpapír-fajtára a múltban nem alkalmaztak következetesen külön elnevezést; ennek az lehetett az oka, hogy kibocsátásukra ritkán került sor. A fentebb bemutatott kamatozó nyereménykötvény kibocsátására hazánkban csak egy pénzintézet, a Magyar Jelzáloghitelbank vállalkozott. Az első kibocsátás hat részletben, összesen 40 millió osztrák értékű forint névértékű nyereménykötvényekben történt 1884-től 1889ig, és teljes sikerrel járt annak ellenére, hogy alacsony, 4 százalékos kamatot fizettek. A siker - amelynek oka a nyereményhúzásokban keresendő - arra ösztönözte a pénzintézetet, hogy 1894-ben az újabb, hasonló nagyságrendű kibocsátással jelentkezzen, amelynek papírjai után 3 százalékos kamatot fizettek. A második kibocsátás kötvényeinek már nem volt olyan nagy keletje, ezért 1906-ban konverziót hajtottak végre. A konvertált papírok után kamatot nem fizettek, csak nyereménysorsoláson vettek részt, vagyis kizárólagosan nyereménypapírra változtak át, ezért az 1906-os kibocsátásról később emlékezünk meg. Nyereménykötvény kibocsátásával az állam is próbálkozott, de ez más feltételekkel került a tőkepiacra, mint a pénzintézetek papírjai. Az 1880-as tiszai és szegedi nyereménykötvény törlesztése és nyereményhúzása például egy sorsolási tervben történt. A különféle nyereménnyel kisorsolt kötvényeket a nyereménnyel viszszatörlesztettnek tekintették, s azok további húzáson már nem vehettek részt. A nyere297