Folia historica 18
II. Forrásközlések - új szerzemények - Kiss Erika-Őze Sándor: A Nemzeti Casino serleglakomái
Ilyen tárgy serlegünk is, s ez a magyarázata „hangsúlytalanságának", s talán ez eltűnésének is egyik oka. A történettudomány állásfoglalásának historiográfikus értékelésével a Széchenyikérdés kapcsán többen foglalkoztak. Elég, ha csak Varga Zoltán vagy Gergely András nevét említjük. 2 0 Az előbbi az I. világháborúig tekintette át részletesen az irodalmat, utóbbi pedig nagy vonalakban máig értékelte a szakirodalmat. Széchenyi személyiségének, az általa betöltött szerep értékelésénél a történettudomány módszertani, adatanyagi felkészültségét és szemléletmódját is figyelembe vették, valamint adott kor adott történészének beállítottságát, érdeklődését. Gergely András említi, hogy a kultusz minden korban erősen kapcsolódik a tudományos megítéléshez, de annak egy alsóbb rétege, más jellegű vonulataként jelenik meg. A tudomány más eszközökkel dolgozik. Egyfajta öncélúságra törekszik, megpróbálja minimálisra csökkenteni a témával szemben fellépő emocionális reflexeket. A kultuszt is befolyásolják a tudományos eredmények, ezek azonban a kultuszt alkotó sok vektor közül csupán egy elemet alkotnak, a döntő többség lehet a korhangulat, csoportmentalitás és az aktuálpolitika manipulációja. 2 1 Mindig a szituáció dönti el, melyik irányba mozdul ki a megítélés. Erős befolyásoló tényező maga a történelmi személyiség is. Széchenyi alakja nem volt alkmas egy Kossuth vagy Rákóczi méretű kultusz kialakításához. Arisztokratizmusa, vívódó hajlama, többrétű gondolkodása, ironikus stílusa, tömegellenes, humanista individualizmusa, nagyközönség előtt ellentmondásosnak tűnő politikai magatartása nem tette erre alkalmassá. A vele állandóan párhuzamba állított Kossuth kultusza popularizáltabb volt: az olcsó, plakátszerű nyomatok ott függtek a szegények házainak falán, alakja megjelent kerámián, falvédőn, üvegen, varrottasokon. Tüdunk ugyan Széchenyi-figuráról, amely mézekalács-mintán szerepel, de nem ez a jellemző. Az ő neve a szabadságharccal sem annak idején, sem később, nem fonódott úgy össze, mint a századot végigélő, önmítoszára is gondot fordító Kossuthé. A Nemzeti Kaszinó Széchenyi-lakomáinak lefolyása nyolcvan éven keresztül szinte változatlan volt. A francia nyelvű étlapokat a tíz-tizenöt fogásról és az évente változó borokról a másnapi lapok közölték. Ami nem változott, az a mindig tokajival töltött serleg, és a második fogás után elmondott konzervatív stílusú, méltóságteljes hangvételű beszéd. A résztvevők létszáma is különböző, volt, hogy elérte a háromszázat is. A lakomákon mindig a legelőkelőbb közéleti és politikai személyiségek vettek részt. Volt év, amikor a Wekerle-kormány majd' egész miniszteri grnitúrája szerepelt a névsorban. Külföldi diplomáciai testületek is képviseltették magukat, s a gyakran megjelenő külföldi magas rangú vendégek tiszteletére is mondtak beszédeket. Sőt, amikor a társaság oly méltónak találta Zichy János gróf serleg-beszédét, még egy lakomát rendeztek számára, ahol Beöthy Ákos mondott méltató beszédet Zichy János és Széchenyi tevékenységéről. A lakomákon elmondott beszédek húsz-harminc percig tartottak és ez meg is határozta műfajukat. Rövid megemlékezést és a jelenkorra vonatkozó néhány kiemelt párhuzamot tartalmaztak. Mégis nagyon hasonlóak. Tanulságos ebből a szempontból az első, 1864. február 1-én tartott lakoma szövegét megvizsgálni. A beszédre Weckheim Bélát kérte fel a Széchenyi-család 2 2. Már csak heten voltak jelen a negyvennyolcak közül, akik 1827-ben a Nemzeti Kaszinó felállítását tervezték. A lakomát a Kaszinó akkori igazgatója, gróf Szapáry Antal rendeztette. A sorban egymásba nyíló három terem asztalai mellett 150 vendég foglalt helyet: a tudomány, az irodalom legjelesebbjei, parlamenti és közéleti nagyságok. A lakoma közepén az elnöklő báró Wenckheim Béla tokaji borral töltötte meg a billikomból társai poharát, majd elmondta beszédét. A beszéd után néma csendben ürítették ki kupájukat a részt228