Folia historica 17
Őze Sándor: Szegedi Kis István és a medve. (Két végvár és környéke kapcsolatának változása a reformáció eltcredése idején, egy történet tükrében)
nép tartja a törököt hírrel." 4 8 Érdekes ilyen szempontból történetünk két kereskedő szereplőjét, Mező Ferencet és Fúria Albertet megvizsgálni. Fúria marhakereskedő volt, a történet lejátszódása idején is Pettauból hozatta haza Perneszi György. Jó kapcsolatai voltak a törökkel, az ő tanácsára adott a bég. Maradt ránk egy érdekes levél Szele Jakabtól 1560-ból. Szele írt Csányi Ákosnak egy Bálint deákról, akinél gyanús módon fegyvereket talált „Azon kévül fogtunk két legenth, kyk egywth es eg kocsin voltanak Menchy Jánossal, mely kocsin 9 hegesteürt keth sisakoth es egyeb kalmar zerzamoth találtunk, azon felül is a corgoy udbarbyró, azok semmi közüket nem mondjak az fegver zerzamhoz hanem az twb kalmar zerzamot es kyt mondjak (romlott szöveg) kyt en nem hiszek hogy mynden az az Zerenj uram corgoy mateka jobbágyáé volna; az Mency János dolga ig wagyon hogy egy Ezeky aros twrwktwl hozott wolt fi. 11. koncját annak az arraba wyte wona az fegwer zerzamot, az twrwknek newe Mehmedj rez, kalmanchehy Funya (Fúria) Alberth wolth kezes az twrwknwk az fegywer zerzam meghozásáért." 4 9 A személynév valószínűleg egyezik. A levél bizonyítja, hogy Fúria Albert és Kálmáncsehi környéke fegyverkereskedelmet folytatott. Már a 15. században vaseszközöket, késeket exportáltak délre, ez a 16. században is tovább folytatódott. Fegyverekért jó török lovakat cseréltek, mint ahogy itt is látjuk. A magyar és török állam egyaránt tiltotta ezt. 50 Nálunk a fegyverkivitel számított törökösségnek, náluk a lókivitel volt tilos. A csempészkereskedelmet azonban nem lehetett megakadályozni. Ezt a végvári kapitányok halállal büntették, de jóllehet maguk is kapcsolatban állnak a törökkel. 5 1 A kereskedőknek szabad mozgásra volt szükségük, ehhez azonban meg kellett nyerniük a magyarok és törökök jóindulatát is. Ezt fegyver- és hírszállítással érték el. Ezért óvta tőlük Zichy Nádasdyt. Mező Ferencről is Skaricától tudjuk, hogy kényelmesebb lakás miatt a Sziléziába irányuló marhakereskedelem központjából, Magyarbródról költözött Gyulára. Az elzárt Gyula nem valószínű, hogy ilyet jelenthetett volna. 5 2 Inkább itt is a hatalmas jövedelmet hozó határmenti közvetítő, vagy csempészkereskedelem játszhatott közre. Ottani ügyei sem leheltek tisztában, mert 1561. november 23-án I. Ferdinánd azt írta Kerecsényinek, hogy fogassa el Mező Ferencet ha a hatásköre alá tartozó területekre menne, mivel attól Tkisner György nem bírja másként pénzét megkapni. 5 3 Működését (kereskedése Skarica szerint nagyvolumenű volt) még zavarosabbá teszi az 1563. július 15-éről származó levél, amelyet Kerecsényi írt Miksának. Itt a várkapitány azok névsorát küldte el, akiket a török Gyuláról elhurcolt és értesítette a királyt arról, hogy Mező Ferenc családostól megszökött a törökkel. Megfogatta volna, de a király nemességre emelte, ezért az nem állt jogában. 5 4 Vajon miért kaphatott nemességet a királytól: hírszolgálatért, esetleg kölcsönökért? És miért nem fogatta el az a Kerecsényi, aki 28
