Folia historica 17

Őze Sándor: Szegedi Kis István és a medve. (Két végvár és környéke kapcsolatának változása a reformáció eltcredése idején, egy történet tükrében)

a környékbeli vármegyékben nagyobb, nemesek elleni hatalmaskodást is elkövetett már, ahol különben is 1563-ra felbomlott a megyeszervezet? ТЪ­lán nem akarta vele a kapcsolatot megszakítani, valami szolgálatot várt tő­le. Valószínűleg ezt Szegedi Kis István kiváltásával tette meg Mező, amire különösen „Kerecsényi biztatta." Nagy felzúdulást keltett, amikora környező jobbágyság uraitól elide­genedve, a török kezére játszotta Velika várát. 5 5 1543-ban a királyt tanácso­sai figyelmeztették, hogy ez megtörténhet máshol is, ha nem könnyít a pa­rasztok helyzetén. A török szabadságot ígért a parasztoknak. A rácokat részben megnyerte magának, mert az elnyomott ember örömest ad hitelt ilyes ígéreteknek, habár még nagyobb rabságba süllyed, s mi vagyunk ennek okai, mert a pórt annyira elnyomjuk, hogy nején és gyermekein kívül édes mindenétől megfosztottuk. 5 6 Az általános nézet szerint társadalmi vissza­lépésre nem lehetett rákényszeríteni a magyarságot. 5 7 A jobbágy azonban nem gondolkodott társadalmi kategóriákban és fejlődésben, ahhoz állt, akitől kevesebb „nyúzást-fosztást" remélhetett, és mint látjuk volt esély rá, hogy a török csábítása megtévesztette. Az ettől való félelem miatt indítot­tak vizsgálatot a hatalmaskodó Zrínyi Miklós, Kerecsényi és Bornemissza Benedek ellen. 5 8 Az elidegenedett néptől való félelem többször megfogal­mazta Schwendy Lázár javaslatát, hogy a környező lakosságot a végvárak környékén ki kell pusztítani. Ormányi Józsa sümegi kapitány így mondta ezt el 1561. május 21-én Nádasdy Tkmáshoz írt levelében „Az terek közön­séggel Magyar országban az hódolt népek tartják és éltetik mindennek, mert valamit tud gondolni és kérni az terek mindent beviszen az hódolt nép neki, annak fölötte az holdolt annyira az terekhöz adta magát, hogy önma­ga vérét, az keresztyént az tereknek beárullya és minden kémséggel tartja az tereket. De az én bolond ítéletem szerint mindenütt az terek várak körül egy valamely földig el kellene pusztítani a földet csakhogy az magyar végházak tartassanak." 5 9 Ilyen pusztítást tervezett 1552-ben Losonczi Ist­ván is Temesvártól egész Péterváradig. 6 0 1566-ban szó volt arról, hogy a török előtt Gyula környékét is fel kell égetni. A kapott parancsot Kerecsé­nyi elszabotálta, indoka logikus volt: „Mikor Budát elfoglalta a török, ak­kor sokan javasolták, de most már nincs értelme." A magyar végvárak is élelem nélkül maradnának. Különben is a török visz magával élelmet és a vetés is megmaradna, a kiűzött lakosságot nem tudnák befogadni. Elég baj volt eddig is a menekültekkel. 6 1 Fiatalabb korában azonban ó is tett dü­hében ilyen javaslatot éppen történetünk színhelyére, Kálmáncsehire. „Kálmáncsehit is elégetem, ha nagyságod ellent nem tart benne mer sok gonosz ember van benne." Tfermészetesen nem pusztította el a várost, mert nagy szüksége volt rá, de még gyulai kapitánysága alatt is hűtlenségükről panaszkodik. 6 2 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom