Folia historica 17
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IX-X.
A Gazdasági Főtanács ugyan nem tett javaslatot a fegyvergyári követelések érvényesítésére, ami - ismerve a gyár belső struktúráját - csak átmeneti megoldást jelentett volna, de elrendelte egy öttagú bizottság felállítását a pénzügyminisztérium, Iparügyi Minisztérium, Gazdasági Főtanács, Országos Tfervhivatal és a Szakszervezeti Tknács bevonásával. Ennek a bizottságnak két hetet adtak, hogy javaslatot tegyenek a deficit növekedésének a megszüntetésére. 109 3 A bizottság szeptember 5-én kelt jegyzőkönyve csak a tennivalókat állapítja meg és javaslatot tesz újabb szakértők bevonására, köztük a Munkatudományi és Racionalizálási Intézetre. A kapkodásra jellemző, hogy még a javaslat megtétele előtt Ullmann István vezérigazgató bejelentette a Gazdasági Főtanács határozatát, mely szerint a három telepet adminisztratíve és számvitelileg szét kell választani. Amíg ez nem történik meg a gyár hitelt nem kaphat. A mondottak ellenére a Hitelbank még megszavazott 1,6 millió forintot, mert kétségessé vált a dolgozók bérének kifizetése. 109 4 Valójában a szétválasztás gondolata a Lampart Művek Üzemi Bizottsága részéről indult ki a vállalat és a MÁH igazgatóságának tudta nélkül. Ez az intézkedés a cég foglalkoztatottságának és műszaki vezetésének hiányát, az adminisztráció túltengését nem oldotta meg, sőt a bajokat szaporította. A Lampart a Hitelbankkal egyetértésben az Iparügyi Minisztériumban a döntés ellen tiltakozott, „... ennek ellenére Vajda Pál min. tanácsos úr a határozatot mint befejezett tényt hirdette ki a vállalat vezetősége előtt." 109 5 A történtekből a Hitelbank megállapította, hogy az Üzemi Bizottságnak módjában áll nemcsak a Hitelbankot, hanem a Lampart vezetését is megkerülni, s így mérhetetlen károkat okozni. Ezzel szemben olyan rendszabályokat, amelyek a vállalat szempontjából elkerülhetetlenül fontosak volnának, mint a törökbálinti, munkásait foglalkoztatni nem tudó üzem leállítása, nem sikerült elérni annak ellenére, hogy ez ügyben az Iparügyi Minisztérium végleges döntést hozott, majd bizonytalan közbelépésre vissza is vont. „Illy körülmények között fel kell vetnünk a kérdést - nyilatkozta a MÁH szakértője -, hogy a vállalatnál rendelkezési joggal nem bírván, lehet-e intézetünknek viselnie a megkerülésünkkel történő intézkedések felelősségét és a vállalat részére való hitelfolyósítások anyagi terhét, azok hiábavalóságának teljes tudatában." 109 6 A Hitelbank álláspontja szerint az Üzemi Bizottságot a Munkatudományi Intézet azon megállapítása vezette félre, mely szerint egy szétválasztás esetén a soroksári telep polgári munkákkal foglalkoztatható lesz. Nem számoltak azzal, hogy az új helyzetben az egyre növekvő hatalmas deficitet a kőbányai telep fölöslegei már nem fogják csökkenteni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy formailag a vállalat igazgatóságát és a Hitelbank ügyvezetőségét terhelné a felelősség „és bizonyos idő múltán, amikor a szétválasztásnak 152
