Folia historica 17

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IX-X.

A szanálás első tárgyi előfeltételét a munkateljesítmény növelését, a munkafegyelem teljes helyreállítását megteremteni nem látszott könnyű feladatnak, ugyanis a bérkeresetek és az árak a legszűkösebb megélhetést sem biztosították. Voltak olyanok, akiknek a heti keresetük nem haladta meg a 60 forintot. A gyár ugyan megpróbált a helyzeten annyiban segíteni, hogy beszerzési lehetőségeket nyújtott, átvállalták a gyermekek tanítási költségeit, gyermek- és tanoncotthonokat létesítettek. A megoldást, vagyis a bérek radikális megemelését a fennálló rendelkezések sem tették lehető­vé. Hozzá járult ehhez, hogy a normák megállapítása lassú ütemben tör­tént, s így még az alacsony bérszint elérése is kétséges volt. A szanálás előfeltételeinek második nagy csoportját a nyersanyagok és az üzemanyagok képezték. Igaz, hogy 1947 közepén a megrendelt, kial­kudott mennyiséget többnyire megkapták, de nem kellő időben és rossz minőségben. Jó példa erre a vállalat legfontosabb nyersanyaga, a RIMA anyag, amelynek minősége annyira leromlott, hogy felhasználásakor elkép­zelhetetlenül magas selejtképződéssel kellett számolni. Ez főleg a zomán­cozott fürdőkádak, általában a zománcedények és a vaslemezből készült cikkek hazai és nemzetközi piacait érintette. A selejt elérte, sőt meghaladta a 60%-ot, mert az ózdi telepen a hulladékot válogatás nélkül öntötték be és a borsodnádasdi telepen a ki nem válogatott és oda nem való anyagokkal telített vasat hengerelték ki, s szállították le a gyárnak. A RIMA elismerte a súlyos technológiai hibát, s a nyersanyagot pótolta, de csak sok hónapi késéssel, ami az angol kádszállítást alapvetően befolyásolta. Az adott időszakban a bajok okát részben a gépparkban kellett ke­resni. És itt nemcsak arról van szó, hogy a háborúban nagyon sok gép meg­semmisült, vagy jóvátételbe leszerelték, s mint tudott, az állam ezekért té­rítést nem fizetett, hanem a meglévő gépsorok fokozottabb használata a világháború alatt azt eredményezte, hogy a békeíermelést korszerűtlen és nem megfelelő eszközökkel kellett megkezdeni. Ez is hozzájárult a mun­kateljesítmény csökkenéséhez, a bér és a rezsi emelkedéséhez. A bajok leg­többjétől csak új beruházásokkal lehetett volna szabadulni. Beruházási hi­telek azonban nem álltak rendelkezésre a svájci gépimport kivételéve, amelynek keretében három új gép érkezett, további négyet vártak, mintegy 380 000 svájci frank értékben. A kibontakozáshoz ez nagyon kevésnek bi­zonyult. A Lampart a kormánybiztoshoz folyamodott újabb beruházási hite­lek érdekében. A Soroksári úton a vasöntöde, gépgyártás, asztalosműhely, sajtoló, galvanizáló, festő, kovács, edző, töltény- és szerszámgyártás el­várása 6 748 000 Ft, amelyből a legnagyobb tétel - 5 180 000 Ft - a gép­gyártást érintette. Nagyobb tétel volt még a sajtoló, amely 493 000 forintot kért. Kőbányán a sajtolóműhely, zománcüzem, vízóra részleg, fémnyers­145

Next

/
Oldalképek
Tartalom