Folia historica 17
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IX-X.
raktár, tömböntöde, hengermű, rúd- és drót-, szerszám- és a vegyipari műhely 3 718 ООО Ft-ra terjesztette be igényét. A két egység 10 466 ООО forinttal tudott volna gyorsan talpraállni. A megjelölt összegekból sürgősnek minősítettek 5 222 000 forintot. A gépek egy részét a vállalat, mintegy 2 297 000 forint értéket, saját műhelyében kívánta legyártani. 107 0 A forgótőke kérdésében állandó tárgyalások folytak az Iparügyi Minisztériummal, a Gazdasági Főtanáccsal, s így a Hitelmegállapító Tárcaközi Bizottság a gyár igényével állandóan foglalkozott. Április végén megszavaztak 6 900 000 forintot, amelynek 60%-át a Hitelbank, 40%-át a Magyar Nemzeti Bank folyósította. 1947 júniusában az Iparügyi Minisztérium kért be egy hiteligénylési javaslatot, amit a gyár 14 900 000 forintban jelölt meg azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben ezt megkapják 14 hónapon át a termelés újabb hitel biztosítása nélkül is megoldottnak látszik. A szanálási program elengedhetetlen feltétele volt a már említett vezető személyek helyes megválasztása, amely annak ellenére nem rendeződött, hogy a Kormánybiztosok erre Ígéretet tettek. Súlyosnak minősült az adminisztratív gárda átszervezése is, mert az alkalmazott tisztviselők nagy része gyenge volt. Ennek okát a vállalat vezetője abban látta, hogy „... az előző vezetőség által idehozott anyag rossz minősége, a másik oka pedig az az igen sajnálatos helyzet, hogy a faji törvények következtében, legkitűnőbb fiatal erőink elbocsátásra kerültek, majd - csekély kivétellel - odavesztek". 107 1 Egyértelmű, hogy Ullmann, aki egy régi tapasztalt szakember, látta a megoldás kulcsát és mégsem tudott semmit sem tenni. Egyrészt az ÜB., másrészt a Gazdasági Főtanács különböző szervezeteinek szorításában volt és tudomásul vette a felesleget. Ennek megfelelően minőségi cserék végrehajtására sem vállalkozott. Jelentéseiben azonban a hibák okát feltárta. „Ezen a helyzeten csakis úgy lehetne egészségesen segíteni, ha a mostani létszám 20-25%-át elbocsátanánk és feleannyi jó munkaerőt tudnánk találni." 107 2 A munkáslétszám vonatkozásában nem aggályoskodott, mert a kőbányai üzem termelésének felfejlesztésével a soroksári telep feleslegére szükség lesz. 107 3 Megoldatlan kérdés volt továbbra is a Törökbálinton kiépült bázis sorsa. Említés történt már arról, hogy a gyár itt vegyiüzemet akart létesíteni, de a teljes tőkehiány miatt ez lehetetlenné vált. A papírcséve gyártása, a gyutacs és vadásztöltény készítése folytán keletkezett rezsi indokolatlanul terhelte a vállalatot. A kiadások több, mint háromszorosan haladták meg a bevételeket. 146
