Folia historica 17

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IX-X.

alatt állt, a Honvédelmi Minisztériumnak jelentették: „... a munka még folyik, a munkások helytállnak és mindenki helyén van." 99 5 A vállalat vezetése a munkások és tisztviselők részére a bevonulás alóli mentességet is megkapta, s így gyakorlatilag egyetlen egy embert sem vesztettek, sőt a gyár felrobbantását is ki tudták játszani. December 24-én az orosz csapatok megszállták a telepet és a németországi háború szolgála­tába állították. Május 22-én újra magyar kézbe került. Az üzem a központi irodát sem evakuálta. Tisztviselőik közül csak egy ember távozott, a nyilas beállítottságú üzemi tanács elnöke. Feladata volt, hogy Magyaróvárra egy üzenetet vigyen, miszerint „Semmi körülmé­nyek között senki helyét el ne hagyja, nyugatra vinni semmit sem szabad". Az üzemi tanács elnöke ezt az üzenetet át is adta. 99 6 Lényegesen nehezebb helyzetben volt a székesfehérvári részleg. A DIKO (Deutsche Industrie Komission) 10 tehergépkocsit és 110 vagont helyezett készenlétbe a gépek és a személyzet elszállítására. December 10­én az átköltözés Magyaróvárra megkezdődött. A hátrahagyott raktárakat kifosztották, a rejtett raktárak közhasználatra alkalmas készleteit elvitték, a gyutacs készleteket felrobbantották, s ezzel nagyon értékes nyersanyag pusztult el. Székesfehérvár visszafoglalása után a németek 105 vagon gépet és anyagot mint zsákmányt kezeltek. A vadásztölténygyár magyaróvári üzeme 1945. március 26-ig termelt, de ekkor a Kitelepítési Különítmény a gépek nyugatra való szállítását el­rendelte. A németek a gépek elvitelét, illetve a gyár felrobbantását nem tudták keresztülvinni. Április 1-én az üzemet a szovjet hadsereg alakulatai megszállták. Április 4-én 400 fővel megkezdték a termelést és június 5-ig autóalkatrészeket gyártottak a szovjet hadsereg részére. A székesfehérvári üzem volt tehát az, amely a legsúlyosabban káro­sodott. A teljes gépparkból, amely 2336 gépből állt a németek elvittek 188 darabot, 1529 darab a harctéri események folytán elpusztult, illetve hadi­zsákmány lett. Megmaradt 619, vagyis a géppark 26,4%-a. 1945. június 27-én az üzem a Fegyvergyárhoz és más katonai üzem­hez hasonlóan javaslatot tett nevének megváltoztatására. Végül is a „Du­nántúli Iparművek R.T" elnevezést nem fogadták el a patinás Vadásztöl­ténygyár helyett. A Vadásztölténygyár is hitelekkel, nagyobb kölcsönökkel szerette volna a helyreállítást megkezdeni, de a részvényesek kizárásával. Reménye­ket fűztek az Iparügyi Minisztérium gyárindítási kölcsönéhez és a Földmű­velésügyi Minisztériumhoz, amely 1 millió vadásztöltény legyártására adott megbízást. 99 7 Külön hitelkerettel a gyutacsgyártást gyorsan napirendre kívánták tűzni. A termelés mutatói náluk is emelkedőben voltak. Június­ban 463 000 pengő értéket termeltek, júliusban 885 000-et, de augusztus­127

Next

/
Oldalképek
Tartalom