Folia historica 17
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IX-X.
alatt állt, a Honvédelmi Minisztériumnak jelentették: „... a munka még folyik, a munkások helytállnak és mindenki helyén van." 99 5 A vállalat vezetése a munkások és tisztviselők részére a bevonulás alóli mentességet is megkapta, s így gyakorlatilag egyetlen egy embert sem vesztettek, sőt a gyár felrobbantását is ki tudták játszani. December 24-én az orosz csapatok megszállták a telepet és a németországi háború szolgálatába állították. Május 22-én újra magyar kézbe került. Az üzem a központi irodát sem evakuálta. Tisztviselőik közül csak egy ember távozott, a nyilas beállítottságú üzemi tanács elnöke. Feladata volt, hogy Magyaróvárra egy üzenetet vigyen, miszerint „Semmi körülmények között senki helyét el ne hagyja, nyugatra vinni semmit sem szabad". Az üzemi tanács elnöke ezt az üzenetet át is adta. 99 6 Lényegesen nehezebb helyzetben volt a székesfehérvári részleg. A DIKO (Deutsche Industrie Komission) 10 tehergépkocsit és 110 vagont helyezett készenlétbe a gépek és a személyzet elszállítására. December 10én az átköltözés Magyaróvárra megkezdődött. A hátrahagyott raktárakat kifosztották, a rejtett raktárak közhasználatra alkalmas készleteit elvitték, a gyutacs készleteket felrobbantották, s ezzel nagyon értékes nyersanyag pusztult el. Székesfehérvár visszafoglalása után a németek 105 vagon gépet és anyagot mint zsákmányt kezeltek. A vadásztölténygyár magyaróvári üzeme 1945. március 26-ig termelt, de ekkor a Kitelepítési Különítmény a gépek nyugatra való szállítását elrendelte. A németek a gépek elvitelét, illetve a gyár felrobbantását nem tudták keresztülvinni. Április 1-én az üzemet a szovjet hadsereg alakulatai megszállták. Április 4-én 400 fővel megkezdték a termelést és június 5-ig autóalkatrészeket gyártottak a szovjet hadsereg részére. A székesfehérvári üzem volt tehát az, amely a legsúlyosabban károsodott. A teljes gépparkból, amely 2336 gépből állt a németek elvittek 188 darabot, 1529 darab a harctéri események folytán elpusztult, illetve hadizsákmány lett. Megmaradt 619, vagyis a géppark 26,4%-a. 1945. június 27-én az üzem a Fegyvergyárhoz és más katonai üzemhez hasonlóan javaslatot tett nevének megváltoztatására. Végül is a „Dunántúli Iparművek R.T" elnevezést nem fogadták el a patinás Vadásztölténygyár helyett. A Vadásztölténygyár is hitelekkel, nagyobb kölcsönökkel szerette volna a helyreállítást megkezdeni, de a részvényesek kizárásával. Reményeket fűztek az Iparügyi Minisztérium gyárindítási kölcsönéhez és a Földművelésügyi Minisztériumhoz, amely 1 millió vadásztöltény legyártására adott megbízást. 99 7 Külön hitelkerettel a gyutacsgyártást gyorsan napirendre kívánták tűzni. A termelés mutatói náluk is emelkedőben voltak. Júniusban 463 000 pengő értéket termeltek, júliusban 885 000-et, de augusztus127
