Folia historica 17
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IX-X.
ban 2 441 ООО pengőre ugrottak fel. Ezen utóbbi nem választható el a riasztópisztolyra, illetve fegyvergyártásra való előkészülettől. A technológia terén még komoly bajok mutatkoztak. A zsiletpenge gyártásnál a selejt 70%, így a napi 50 000 helyett csak 15 000-et készítettek. Vadásztöltény későn, szeptemberben kapta meg a Magyar Iparügyi Minisztérium engedélyét a közgyűlés összehívására, a régi vezetés leváltására. 1945. november 8-án megvásárolták a Zubek céget 25 000 pengőért. Jó üzletnek bizonyult, mert októberben ez a cég félmilliót forgalmazott, de a felvásárolt és el nem adott áruinak értéke meghaladta a 4 milliót. 99 8 Komoly üzletnek Ígérkezett az üzem életében az írógépgyártás. Már 1945 augusztusában szerződést kötöttek az írógép és Varrógép r.t-vel egyes típusok és alkatrészek termelésére. Az első lépéseket követően meghívták Ganz Antalt külső szakértőnek a minőség ellenőrzésére, aki megállapította, hogy nincs megfelelő gyártásvezető, szerszámszerkesztő és gárda. A gépek 80%-a vagy hiányzik, vagy nem megfelelő a minőség gyártására. 99 9 Az üzemnél a tiszti fizetések aránytalanul alacsonyak voltak, „...egy jobban dotált tisztviselő fizetése messze nem tudta fedezni pl. egy havi, 10 kg burgonya, 1 q fa és 5 kg liszt árát." 100 0 Egy igazgató fizetése 1944ben 32 000 robbanógyutacs árával volt azonos szinten, míg 1945-ben ez csak 520 darabot ért el. Ugyanez az összevetés egy köztisztviselőnél 6000 a 167-hez arányban jelentkezett. A mondottakból kitűnik, hogy az a Vadásztölténygyár, amely a háború utolsó időszakában Magyaróváron 2000, Székesfehérvárott 1700, Nagytétényben 550 munkást foglalkoztatott a béketermelésre való áttérés időszakának első fázisában csak egy-egy szűk területen tudott előnyre szert tenni, illetve kedvezőbb pozíciókat kiharcolni. A Fegyvergyár számára némi esélyt jelentett, hogy 1946. január 3-án az IKART (Iparművek Képviselete Államérdekű Rt.) 40 darab marógépet rendelt. Történt ez annak ellenére, hogy a szeptember 26-án folyamatba tett 100 darab esztergapad munkálatai nem igazán a tervszerűség jegyében folytak. A jóvátételre szállított gépeket ugyanis általában üzemközösségben állították elő, amelynek egyik oka a gépi park nagyarányú megcsonkítása, a munkaerő hiánya volt. Az üzem 175 alkatrészt gyártott az üzemközösség tagjai által küldött öntvény- és rúdanyagból. Jellemző, hogy a folyamatban levő munkákhoz a 175 öntvényből 1946. január 15-ig mindöszsze 65 tétel érkezett be. 100 1 Alapvetően az anyaghiány volt ennek az oka és nem a szervezetlen elosztás. Ezért lényeges javulást nem eredményezhetett, hogy a vezérigazgató Bíró Béla főmérnököt anyaggazdálkodási felügyelőnek nevezte ki. 100 2 Már 1945-ben több alkalommal felvetődött a gyár nevének megváltoztatása. Javaslatba tették a Lampart Művek Részvénytársaság fejléc al128
