Folia historica 17
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IX-X.
töltény gyártásának folyamatba tételére. Az önműködő céllövőpuskával és a légpuskákkal igencsak hátrányba kerültek, hiszen a Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár r.t. ezeknek a cikkeknek gyártását már megkezdte, de a vadásztöltények előállításához szükséges gépi berendezéseket Törökbálinton sikerült felállítani. A december 31-én felvett gépleltár szerint az évet 2442 munkagéppel zárták: Esztergák 309 db Fúrógépek 232 db Gyalugépek 124 db Kovácsgépek 35 db Köszörű-és csiszolók 160 db Lőszergyártó 48 db Marógépek 1022 db Sajtológépek 222 db Lemez-, cső-, huzalgyártó Egyéb gépek 182 db és alakító 108 db A Fegyvergyár részére nem volt közömbös, hogy a nagy vetélytárs, a Vadásztölténygyár hogyan vészelte át a megpróbáltatás hónapjait. A gyár nagytétényi részlegében épületkár nem keletkezett, a gépek 3%-a veszett el a raktári anyaggal egyetemben. A megmaradt készleteket a szovjet hadsereg hadizsákmánynak tekintette. Ebből ködgyertyákat kellett gyártani. Az ezen felüli igényekhez a nyersanyagot szállították, fizettek némi rezsit és munkabért. A Vadásztölténygyár székesfehérvári telephelyén az épületek 20%-a elpusztult. A Magyaróvárra küldött gépek 60-70%-át Németországba vitték és a műszaki állomány jelentős része is áttelepült. A Vadásztölténygyár az Iparügyi és Honvédelmi Minisztérium kitelepítésre vonatkozó utasítását 1944. november végén kapta meg. Részletesen kidolgozták az anyag, gép és személyzet nyugatra való kiszállítását. Ezt megelőzően, már november 6-án sikerült a gyárnak kieszközölni, hogy mit, mikor és hova telepítsenek az a gyár hatáskörébe tartozzék, „... mivel magyaróvári, székesfehérvári, nagytétényi üzemeink egymást kiegészítő üzemek és csakis a vezetőségünk tudja elbírálni, hogy a folyamatos gyártáshoz mit, mikor és hova kell vinni. Bárminek célszerűtlen, illetve időszerűtlen megmozdítása a többi telepünk teljes megbénítását is jelentheti." 99 4 A Minisztérium nemcsak, hogy elfogadta a Vadásztölténygyár érvelését, hanem amikor a szovjet haderő Érd alatt 10 kilométerre átkelt a Dunán és a bázis megkapta az utasítást arra, hogy a kiürítést azonnal tegye folyamatba, újra sikerült elérnie, hogy az utasítást a harci helyzettől függően hajtsa végre. Az igazgató valójában a kiürítést nem forszírozta, olyannyira nem, hogy amikor az üzem közvetlenül tüzérségi és gyalogsági tűz 126
