Folia historica 17

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IX-X.

lett. A fröccsöntőgépek kiesése folytán a fémöntöde kapacitása 85%-ra esett vissza. Lényegesen nagyobb veszteség érte az 1937 elején üzembe helyezett fémhengerművet, ahol csupán a lemezek hengerlésére alkalmas Krupphengersor maradt meg négy hengerpárral. A mű egyéb berendezését, amely rudak hengerlésére, csőhúzásra, valamint huzalgyártásra volt alkalmas, jóvátételi szállításokra vették igénybe. így gépberendezésének megfogyatkozása folytán a fémmű kapacitása súlyban számítva 35%-ra, értékben pedig megközelítőleg 20%-ra csökkent. A háborús viszontagságokat viszonylag jobban átvészelte a zománcedények előállítására kialakított üzemrész. A kitelepítés alkalmával ugyan elvittek néhány excenter-prést, hegesztőgépet és kemencét, de ezek a tartaléksort képezték. A zománcégető műhely gépei és berendezései viszont épségben megmaradtak. A nagyobb arányú gyártás akadályát a szénhiány és a megfelelő méretű vasanyag nélkülözése okozta. A háborús veszteségek nagysága miatt kell elfogadnunk, hogy a katonai fegyverosztály, a fogaskerékgyártás, a fémrudak hengerlése és a csövek húzása, valamint a huzalkészítés teljesen megszűnt. Ezen felül a legmodernebb szerszámgépek, kevés kivétellel, a gyártás részére elvesztek. Kiestek a termelésből a fegyverosztály teljesen tönkrement gépei. így egészében a vállalat értékben mért teljesítőképessége 35-40%-a maradt meg. A korábbiakban utalás történt már arra, hogy a bombatámadások veszélye miatt a vállalat iratanyagának jelentős részét Hűvösvölgybe telepítették ki. A fegyvergyár könyvei, köztük a főkönyv, sőt a főkönyvi kivonat is eltűnt, s így az adósok, hitelezők státusát is csak hozzávetőlegesen lehetett megállapítani. Megsemmisültek a nagyobb szerszámgépek modelljei. Elveszett annak a nagy szellemi értéknek jórésze, amely a műszaki rajzokban és a vállalat normálkalkulációiban volt rögzítve. A pillanatnyi helyzetet a főkönyv és a könyvelési adatok hiánya miatt a készleteknél interpolációs módszerrel, a gépeknél a modern gépek értékelésével, az épületeknél becslés útján lehetett megállapítani. A gyár az árukészletben keletkezett veszteséget 29 millió aranypengőben, a teljes készlet 80%-ában jelölte meg. Az épületeknél a kár 3 millió aranypengő, azaz mintegy 30% volt, a gépeknél és a berendezéseknél megközelítőleg 18 millió körül mozgott, ami az összérték - nem kapacitás ! - 70%-a lehetett. A vállalat tőkéje tehát 50 millió aranypengővel csökkent, ami az érintett vagyonrészek 69%-ára terjedt ki. A veszteségek természetesen nemcsak műszaki, de üzleti szempontból is igen súlyosak voltak, ha tekintetbe vesszük, hogy a katonai fegyvergyártás a forgalom nagyobbik felét képezte és a legjövedelmezőbb ága volt a háború előtti különböző gyártásoknak. 109