Folia historica 16

Basics Beatrix: A honfoglalás és a magyar állam létrejöttének időszakát ábrázoló grafikák a Magyar Történelmi Képcsarnokban

fiának mind kompozíciója, mind pedig stílusa a Geiger által megteremtett típust követi, ő ugyan ezt a témát nem ábrázolta sorozatában, de hasonló helyzetet mutat be például a „Béla választ korona és kard között" című képen.

1 Lötz Károly után Marastoni József litográfiája az „Attila nászéje" címet viseli, ami a köztudatban Attila halálát jelenti.

1

8 A baldachinos ágy magas párnáin fekszik a meztelen felsőtestű uralkodó, hátrahanyatló fejjel. Mellette a kibomlott hosszú hajú felesége, ijedten a fejét fogva. A sötét szobát sejtelmesen világítja meg a háttérben álló háromkarú lámpás. Az Attilával foglalkozó művek közös jellemvonása a kevés alakos, nyugodt, szimmetrikus elrendezésű kompozíció; a jelenetek valamilyen épület, építmény zárt belső terében játszódnak - ellentétben Kollarz sorozatának nagy tömegeket megmozgató komponálásmódjával, az események tájban való elhelyezésével. Míg az előbbiek egy kiemelkedő uralkodó személyiségével kapcsolatban mutatnak be történelmi eseményeket, az utóbbiaknál a tömegek megjelenítése hatásosabb. A grafikák következő csoportjának a honfoglalás, valamint az ezzel kapcsolatos események (elsősorban Árpád vezérré választása) a témái. Than Mór festménye után készült a Történelmi Képcsarnok nevet viselő sorozat második lapja, egy ritkán ábrázolt jelenet: Almos Munkács alatt.

1

9 A litográfia témája tulajdonképpen a magyaroknak „az ország ha

r táraihoz való érkezése", amint ez Than egy későbbi olajképének is címe lett.

2

0 A tájháttér jobboldalt sziklafal fákkal, balra a völgyben sátortábor tűnik elő fegyveresekkel. A középpontban Álmost láthatjuk, mögötte kétoldalt a magyar törzsek vezérei, zászlókat és buzogányaikat az égnek emelve. Álmos előtt térdel a korabeli színpadi jelenetek jelmezének megfelelő öltözékben - párducbőrös kacagányban, fején süveggel - Árpád, és egy kardot vesz át. Előtte a földön jogar és pajzs fekszik. Jobbszélen két szakállas, süveges öreg, kivont karddal; az egyik sziklán áldozati tűz ég, a háttérben felvirágzott fehér ló áll. Ez utóbbi a főszereplője Josef Wiesner vízfestményének, melynek a „Fehér ló monda" a címe.

2

1 Az előtérben lejátszódó jelenet szinte eltörpül a tájháttér aránytalanul kiemelt jelentőségéhez viszonyítva. A hegyek között kanyargó folyó balpartján a sziklákon vár látható (az épület leginkább Pozsony korabeli ábrázolásaira hasonlít). Az előtérben jobbra klasszicizáló épület-előcsarnok, közepén a fehér lovat magyar zászlót vivő vitézek vezetik az oszlopcsarnokból kilépő uralkodó elé, akit kísérete vesz körül. Ez a mű inkább csak témája miatt került ebbe a csoportba, a műfaj - vízfestmény -, s a stílus is eltérő a többiétól. Ez esetben nem a 129