Folia historica 16
Basics Beatrix: A honfoglalás és a magyar állam létrejöttének időszakát ábrázoló grafikák a Magyar Történelmi Képcsarnokban
sokszorosított grafikák elsődlegesen illusztárciós szándéka jelenik meg, hanem egy korábbi időszak történelmi eseményábrázolása. Kaiser Eduard és Vízkeleti Béla litográfiája a fölirata szerint „A hét magyar vezér megjelenését" mutatja be a pusztaszeri nemzetgyűlésre. Ezt a jelenetet később a 19. századi magyar festészet olyan nagysága ábrázolta, mint Székely Bertalan, a kecskeméti városháza falképén. E falkép egyszerű monumentalitásához képest a litográfia egy korabeli színpadi jelenet megjelenítésének tetszik. Ennek oka a viseletek jelmez-szerűsége (leginkább a germán mítoszok korabeli ábrázolásain előforduló öltözékekre hasonlítanak), a sok színpadias kellék (as kőoltár, a kehely, a zászlók, a hangszerek) díszletként szolgál. A szereplők merev beállítása is ezt a hatást erősíti. A domb tetején áll a kőoltár kehellyel, a lejtőn félkörívben helyezkednek el a vezérek. Szerelmey Miklósnak „A magyarok bejövetele" című színes litográfiája egészen különleges változata a témakör ábrázolásainak. 2 3 Amint a magyar és német nyelvű fölirat is elárulja, a Képes Krónika 1358-as miniatúrájának másolatát szándékozta a szerző elkészíteni. Ez persze nem teljesen pontos, a kép két oldalán ülő és álló alakok, magyar vitézek láthatóak, jobbra hátulnézetben is. Szerelmey nem képzőművészként indult pályáján, mérnökkari tisztként Itáliában dolgozott, majd különböző földrészeken való barangolások után Pesten letelepedve kőnyomdát nyit. sokat foglalkoztatták a magyar történelem eseményei, ennek egyik jele a „Magyar hajdan és jelen" című albuma. Ez a szokatlan elképzelés - középkori miniatűra litográfiái műlapként való lemásolása - is ilyen irányú érdeklődésének eredménye. Az illusztráció itt áttételes: egy középkori ábrázolás illusztrálása. A „Honfoglalás" című litográfia csak egy darabja J. P. N. Geiger sorozatának. Geiger képei - elsősorban kompozíció és ikonográfia tekintetében - mintaként szolgáltak sok későbbi festmény és grafika számára. Az egyes darabok témái is kedveltekké váltak, és a század folyamán ezek maradtak a legnépszerűbb történelmi ábrázolás témák. A képleírások és magyarázatok, melyek az album részei voltak, későbbi sorozatoknál is megjelennek, hangsúlyozva szöveg és kép, irodalom és képzőművészet szoros kapcsolatát. Ennek a litográfiának a pontos címe: „Árpád birtokába veszi a' magyar földet". A háttérben sátortábor, a középső sátor előtt áll Árpád, kétoldalt pedig vitézei. A fehér ló mondában leírt esemény játszódik le: a föld birtokbavételének jelképe a korsó víz és az edényben lévő föld; ha a föld és a víz a magyaroké, akkor minden az övék, amint a monda is leírja. Egy másik Honfoglalás címet viselő litográfia mestere Vinzenz Katzler. Az osztrák grafikus elsősorban bécsi képeslapok számára dol130
