Folia historica 16

Sipos Enikő-Loeding, Dominique: Szentlelkes misemondó készlet Kassáról - Három toldozott miseruha

te minden nagyobb városában megtalálhatók voltak. Néhány közülük ma is működik, pl. „Ospedale di Santo Spirito" annak eredeti központjában Rómában, vagy a Heilige Geist-Hospital Lübeckben, ma már csak mint öregek otthona. Jelvényük, a fénysugarakkal körülvett galamb vagy Szt. Antal Ttau keresztje, ami a korábbi alapítású Szt. Antal konfraternitással való kapcsolatukra utal. Helytől és időtől függően további, önmagukban is jelentéssel bíró jelvény- együttesekkel kapcsolódnak össze, mint pl. a gyakori fodorfelhő motívum, a lángnyelvek, s az ugyancsak Szt. Antallal kapcsolatos csengők, disznók. Számos festményt ismerünk a XV-XVI. századból, melyeken a különböző segítő szervezetek tagjait jelvényeikkel ábrázolják. Számunkra az egyik legérdekesebb az a festménysorozat, melyet Bernt Notke a tallinni Szentlélek templom oltárához készített 1483-ban. A táblák közül három Árpád-házi Szt. Erzsébet életéből vett jeleneteket ábrázol. Az egyiken férje, Hiringiai Lajos két jelvényt is visel. Az egyik a Szentlélek konfraternitás tagjainak lánca. A másik - amely szintén a konfraternitással való kapcsolatát jelzi - felhőből jövő lángnyelveket és esőcseppeket, esetleg mannát ábrázol. Ez a harisnyája oldalán látható. A lübecki Szentlélek kórház templomát is Szt. Erzsébet életét ábrázoló, 23 összetartozó kép díszíti. Nyilvánvaló a kapcsolat a betegápoló, kórházalapító szent és a Szentlélek Rend között. Erzsébet férjével ispotályokat alapított. Megözvegyülvén belépett a harmadrendiek (beginák) közé, s mint kórház vezetője halt meg. Nincs módunkban a devizák, rendjelek bonyolult kapcsolataiba behatolni, de utalunk itt Stella Mary Newton nagyszerű feldolgozására, a Szentlélek Rend és a betegápoló konfraternitásoknak a jelvényekben is jelentkező összefüggésére. Különösen érdekes és a paramentum-együttes szempontjából igen fontos, hogy Szentléleknek szentelt kórház s mellette templom a XII. századtól Kassán is működött. Léte levéltári adatok sorával igazolható, „Hospitale pauperum de Cassa", „Domus Hospitalis in honorem S. Spiritus Cassoviae", „Xenodochium civile" elnevezésekkel említik. A kassai ispotályra vonatkozó első adat IV Márton pápának (1281-1285) a kassai titkos levéltárban őrzött leirata. Ebben Arnold kassai plébános panaszára megbízza az esztergomi érseket, hogy döntsön a Johanniták által a szegények ispotályával szemben támasztott igények ügyében. Nagy Lajos 1366-ban kiadott okleveléből tudjuk, hogy Kassán a városfalon kívül épült ispotályt és templomát a kassai polgárok alapították a betegek ápolására. Erről az ősi templomról Zsigmond király egy 12