Folia historica 16
Sipos Enikő-Loeding, Dominique: Szentlelkes misemondó készlet Kassáról - Három toldozott miseruha
oklevele így ír: „In hospitali Ecclesiae Sancti Spiritus in honorem ejusdem Sancti Spiritus in dicta Ecclesia aedificato et constructo ..." A Szentlélek templomának ispotályában, melyet az említett templomnál ugyanazon Szentlélek tiszteletére építettek és berendeztek. 2 5 A templom, mely a Szt. Erzsébet egyházhoz tartozott, a XV. század elején összedőlt. Feltételezhető, hogy felszerelése átkerült a Szt. Erzsébet templomba. A szövet jellegénél fogva a devizás szövetekhez tartozik, belőle egy teljes paramentum-együttes készült. Mivel a devizás szövetek általában egyedi megrendelésre készültek, megrendelődik fontos és előkelő személyiségek voltak, igen valószínű, hogy a kassai paramentum-együttes is ilyen eredetű. Nagy Lajos (1342-1382) is, Luxemburgi Zsigmond (1387-1432) is feltűnő érdeklődést mutattak Kassa iránt. Hivatkozva a királyhű város nekik tett szolgálataira, valósággal elhalmozták a kassaiakat privilégiumokkal. Mindezek ismeretében megengedhető az a feltételezés, hogy az adományozó Nagy Lajos vagy Zsigmond lehetett. Annál is inkább, mert a Szentlélek Lovagrend alapítói, Nápolyi Johanna és Tűrantói Lajos a magyar királyokkal hol ellenséges, hol békés viszonyban lévő rokonok, akik például szolgálhattak a Szentlélek Rend ilyenfajta átplántálására. Arra a másik lehetőségre ugyanis, hogy a misemondó készlet Pünkösdi használatra készült volna, nem ismerünk analógiákat, nem szólva a szövet unikum voltáról és műfajának előkelőségéről. 1526-ban a Szt. Erzsébet templom kincseinek jelentős részét átadják a királyi biztosoknak a török elleni harc céljára. Ezért szükségessé válhatott minden megmaradt felszerelés javítása, pótlása, használhatóvá tétele. Tklán ekkor készült a három kazula s került Szt. Erzsébet figurája egyiknek a hátoldalára. Központi elhelyezését a templom patrociniuma indokolja. A Magyar Nemzeti Múzeum 53.147. leltári számú kazulájának állapota, restaurálása A szakszerű restaurálás érdekében vizsgáltuk a miseruhák szöveteinek, fonalainak szerkezetét. Megkíséreltük meghatározni a javítások, átalakítások lehetséges időpontját. A pontos szabásrajz mellett rajzok készültek a különböző részek, illetve szövetrétegek összeállításának módjairól. A restaurálás menetét, valamint az anyagvizsgálatok eredményeit számos fénykép is dokumentálja. Az alapszövet a hímzések, a bélés és a paszománt szerkezeti vizsgálata: 13
