Folia historica 15
Basics Beatrix: Pálffy Lipót rajzai a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében
kesztyűkkel. A királynét az udvari nép veszi körül - udvarhölgyek, főurak, apródok. Jobboldalt, a hírhozó alakja mögött magyar és német vitézek, egyházi emberek. Az ajtón túl még a hallgatózó őrség néhány tagja is föltűnik. Pálffy is ismerte föltehetőleg Péterfalvy Szathmáry Károly történelmi regényeit. Ezek közül a Sirály-ban (1854) tűnik föl Zettritz (Czetricz), a morva alakja, aki Perényinének segíti a holtakat eltemetni a csatatéren, és az egyik megtalálója a király holttestének. Szerepe itt is tragikus lenne, hiszen egyszerre hozza hírét a király és a nemzet tragédiájának, ebből azonban nem sok vehető észre a képen. A reprezentatív, dekoratív udvari jelenetnek, amit láthatunk semmi köze sincsen a mohácsi tragédiával kapcsolatos eseményeket megörökítő festmények és rajzok kivétel nélkül tragikus hangvételéhez és az ennek megfelelő kompozíciós és ikonográfiái megoldásokhoz. Ennek oka elsősorban a rajz keletkezési ideje lehet: 1878-ban már nem lehetett Mohácstémát nemzeti tragédiaként bemutatni, s akkor már nem is lehetett ez a cél; a kiegyezés utáni politikai légkör az ilyen témáknak már nem kedvezett. Pálffy műve mind témájában, mind megvalósításában idejétmúlt kezdeményezés. Egyedi vállalkozás az a rajz, mely bár egy mű, mégis történelmi jelenetek és tájak, valamint portrék együttese, melyek illusztrációk a Toldy Ferenc Magyar költők című kézikönyvében megjelent fontosabb versekhez (5. kép). Gótikus építményben helyezte el Pálffy az egyes darabokat: fönt címerek találhatók a keretben, négy darab csúcsíves formában három-három jelenetben komponálta meg az illusztrációkat. A keretet körben virágornamentika tölti ki, ebben helyezte el az egyes költők arcképeit. 3 6 Az első hármastól elindulva a témák a következőek. Az első a „Szondi eleste Drégei várában" föliratot viseli. Csatajelenet; egy vár előtt küzd a szerecsen harcossal a lovag. Ezt követi „Zrínyi halála", vagyis a kirohanás Sziget várából. Legalul Kisfaludy „Csobáncz"-ának romantikus jelenete: a hold által megvilágított éjszakai tájban a vár nyitott kapujában fekszik a felravatalozott leány, az ifjú a lépcsőkön halad lefelé. A második hármas első darabja, a „Vajda-Hunyadon" című, a vár képe tűnik föl rajta, előtte bevonuló emberek. A következő ,,Mohács" — inkább melankolikus, mint tragikus: vitéz búsong egy fa tövében, éjszaka, holdfénynél. Az égen keselyűk szállnak. „Szilágyi és Hajmási" jelenetén az erdő közepén vívó két páncélos lovagot díszes öltözékű nőalak igyekszik szétválasztani. A harmadik csúcsíves mezőben legfölül a „Konth" illusztráció: a vár előtt a keresztet magához szorító szakállas lovagot a hóhér kardjával kivégzi. 66
