Folia historica 15

Basics Beatrix: Pálffy Lipót rajzai a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében

dás, a nemzeti nagyság képzetének megtestesítői: a Nemzeti Múzeum épülete mellette Hungária pajzsra támaszkodó alakja - a pajzson „Munka, ipar hitel, jólét", lent pedig a „Talpra magyar" felirattal. Az előtérben Széchenyi Gasser-féle mellszobrát nemzeti viseletbe öltözött hírességek - költők, festők, szobrászok, zenészek — veszik körül, a szénásszekér parasztokkal, valamint az ágyú katonákkal két olyan jelenet, mely a közelmúlt eseményeire céloz. A háttérben Budapest körvonalai bontakoznak ki, s a hegyek mögül a felhőkön át óriási napkorong bukkan ki, sugarai megvilágítják a jelenetfüzért. A kompozíció különálló kis jelenetrészletekből tevődik össze, ezeket semmi sem fűzi egybe. A rajz úgy olvasható, mint a festő eszméinek illusztrációja, de nem képes egy elvont eszmét hirdető allegóriaként hatni. 1866-ban keletkezett A Magyar történelem szimbolikus épülete című kompozíció, valamivel korábban, mint a két allegorikus rajz.

1

6 Keleti Gusztáv így ír róla az 1866. évi Képzőművészeti Társulati kiállításról írott kritikájában: „A vendégművek sorát egy igen sajátságos és komplikált mű rekeszti be: A magyar nemzet történeti képlete ifj: gr. Pálffy Lipóttól, a képzőművészeti társulat legújabb alapító tagjától. Az utóbbi tettét nagyobb érdemül rójjuk föl, mint az előbbit. Háláljuk meg őszinteséggel, s mondjuk ki, hogy az ilynemű tollrajz nem egyéb szellemdús játéknál, melyben több a játék, mint a szellem. Az ifjú gróftól többet, komolyabbat várunk — habár más irányban. Az alkalom — úgy hisszük — nem fog hiányozni."

1

7 Bár Keleti „szellemdús játék"-nak tartja a rajzot, maga Pálffy nagyon is komoly szándéktól vezéreltetve készítette el. Mondanivalójának megvalósítása olyan bonyolult és sokrétű, hogy szükségesnek tartotta önálló kötetben kiadni a mű magyarázatát.

1

8 E szöveg nélkül valóban nehéz eligazodni a kompozíción. A tájképben elhelyezett, fantasztikus, gótizáló, díszlet-szerű építmény-együttesben rendezte el a művész az egyes jeleneteket, s a tájháttérnek is különböző tárgyakhoz kapcsolódó szerepe van. Az építmény fiáiéin, tornyocskáin, fülkéiben történelmünk kiemelkedő alakjainak szobrai állnak. A párkányokon és oromzati díszeken az uralkodók nevei, pajzsokra írva, alattuk uralkodásuk évszámai, nevezetes csatáik dátumai. Az épület maga szigorúan szimmetrikus, az egyes részeket lépcsősorok, erkélyek és folyosók kötik össze. Lent a mellvédre vésve a nagy magyar költők nevei; alattuk idézet a Szózatból, mintegy a mű mondanivalójának összefoglalásaként. A mellvédtől lépcsősor vezet az épület belseje felé, középen Széchenyi Gasser-féle mellszobrával. Fölötte Rákóczi tekint ki a bécsújhelyi börtön ablakán. Kétoldalt két kapu, felvonóhíddal; bal szélen Zrínyi kirohanását láthatjuk, jobboldalt Buda visszafoglalásának küzdelmeit. Az emeleti középső loggiáról a 61