Folia historica 15
Basics Beatrix: Pálffy Lipót rajzai a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében
korabeli Budára és Pestre nyílik kilátás, a Dunán átívelő Lánchíddal. A baloldali nyitott oszlopos loggián Nagy Lajost és visegrádi udvarát, a jobb oldalin Mátyás királyt, Kinizsit és vitézeiket Nándorfehérvár látképével pillanthatjuk meg. A következő szint középső részén Bánffy érsek sújtja átkával az oltárnál II. Lászlót. Egész fönt balra Géza fejedelem keresztelése, gótikus templomtérben, jobbra pedig hasonló teremben az Aranybulla átadása. Pálffy mindenhez fűz magyarázatot és indoklást a magyarázó szövegben. „Ezeréves történetünk általános festésénél vezéreszméül azon véres és folytonos harcokat kellene vennem, melyek a bevándorlástól kezdve, . .. egész a jelenkorig, mint veres fonál húzódnak keresztül. E harcok és küzdelmek indoka nagyrészt az alkotmány és a nemzeti szabadság.. ." - írja bevezetőjében. Ezután az egyes századok „szellemét írja ie, kezdve a 19. századtól, jelenkorától, visszamenve egészen a „bevándorlási korig", a 9. század végén. Az elemzések után a képek értelmezése következik; a szöveget olykor jegyzetekkel látta el, munkájához tudományos forrásokban is tájékozódott. A magyarázat második része a hazai építészet fejlődéséről szól, a harmadik pedig „honunk fegyverzetéről". Mindkét utóbbinál hoz fel példákat a rajzból minden stílusra. 1 9 A rajz formai megoldása — az épülegegyüttesen belül megjelenített történelmi jelenetsor — régi hagyományokhoz nyúlik vissza, melyek legkorábbija Dürer Miksa császár számára készített „Ehrenpforte"-ja. 2 0 De megtalálhatjuk típusát a Pálffyval sok tekintetben rokon eszmeiségű nazarénusok, német romantikusok műveinél is. 2 1 A tárgyalt rajzok közül öt olyat találhatunk, melyek többnyire sokszereplős, mozgalmas jelenetek, a történelmi festészet hagyományos témaköréből és megoldásaival. A legkorábbi — mind a mű keletkezését, mind pedig az ábrázolt esemény idejét tekintve — a III. Béla fogadja a kereszteshadakat című akvarellel színezett tollrajz. 2 2 Ez a téma — kivételesen — nem tartozik a 19. század közepe, második fele történelemábrázolásainak kedvelt típusai közé. Pálffy választása azért eshetett rá, mert olyan eseményt mutat be, amikor nemzet és uralkodója hatalma teljében, dicsőségesen mutatkozott meg, Buda vára kiemelkedő fontosságú, mai kifejezéssel élve nemzetközi politikai esemény színhelye lett. A két uralkodó — III. Béla és Barbarossa Frigyes német császár - találkozása, bármilyen furcsának is tűnhet, de lényegében egy nagyon régóta és gyakran alkalmazott ikonográfiái típust másol: a Vizitációt, Mária és Erzsébet találkozását. A találkozás jelenete itt kibővül az építészeti környezet, valamint a kíséretek részletes ábrázolásával. A jelenet háttere a 62
